A koronavírus ehhez képest semmi: ha nem lesz változás, évente 10 millió halottja lesz rezisztens baktériumoknak

Már most világszerte 700 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens fertőzések következtében, közülük több mint 30 ezer Európában. Ha nem történik változás,

pesszimista becslések szerint ez a szám 2050-re évi 10 millióra emelkedhet, a világ vezető halálokai közé emelve az antibiotikum-rezisztenciát.

A tudomany.hu cikke szerint az antibiotikum-rezisztencia az a jelenség, melynek során a baktériumok és más mikroorganizmusok (pl. kórokozó gombák, egysejtű paraziták) ellenállnak az elpusztításukra szánt antibiotikumoknak. Vagyis akár olyan „közönséges” betegségek, mint a tüdőgyulladás, tuberkulózis, vérmérgezés, gonorrhea, vagy az élelmiszer által közvetített betegségek is jóval nagyobb számban okoznak haláleseteket, de a jelenség komoly hatással lehet a rákterápiás kezelésekre, a transzplantációkra, az invazív sebészeti beavatkozásokra vagy a koraszülöttek ellátására is.

© Getty Images

Ha azt gondolják, hogy a COVID-19 szörnyű, akkor az antibiotikum rezisztenciáról ne is akarjanak tudni – idézi a Daily Star Dr. Paul De Barro ausztrál mikrobiológust.

Nem túlzás azt állítani, hogy minden közül ez jelenti a legnagyobb veszélyt az emberiségre.

Az antibiotikum-rezisztens fertőzések a legsötétebb időket hozhatják el az egészségügynek, ahol egy horzsolás, egy gyerekszületés vagy egy cukorbetegség is halálos lehet, hiszen antibiotikumokat szinte minden esetben használnak a gyógyításhoz – vélekedik a szakember, aki szerint a jelenség hatalmas nyomást helyezhet az egészségügyre, ami - látva, hogy a koronavírus-járvány mit művelt fejlett országok fejlett kórházaiban - nagyon borús jövőképet fest.

A helytelen, mértéktelen és gyakran ellenőrizetlen antibiotikum-használat a gyógyászatban és az állattenyésztésben is segíti az ellenálló baktériumok kialakulását és globális terjedését, de az állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelme és a turizmus világméretűvé válása is hat a jelenségre.

© Getty Images

A probléma megoldásához azonnal új, hatásos antibiotikumokra és stratégiák kidolgozására van szükségünk, illetve olyan világszintű összefogásra és szabályozásokra, amelyekkel gátat szabhatunk a rezisztens kórokozók terjedésének. Ugyanakkor az utolsó új antibiotikum-osztályt 1987-ben dobták piacra és azóta csak kevés antibiotikumjelölt áll fejlesztés alatt.

Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központjában működő Pál Csaba világszínvonalú műhelyének munkatársa szerint az alábbi dolgokat tehetjük az antibiotikum rezisztencia valamilyen szintű megfékezésére.

– Csak akkor használjunk antibiotikumokat, ha azokat orvos írta fel, és szigorúan tartsuk be a használattal kapcsolatos előírásokat. Soha ne hagyjuk abba az antibiotikum-kezelést az orvos által meghatározott időtartam előtt.

Soha ne szedjünk antibiotikumokat vírusfertőzésekre (pl. nátha, vírus okozta megfázás esetén).

– Soha ne osszunk meg másokkal megmaradt antibiotikumokat, vagy ne használjuk őket saját belátásunk szerint.

© Getty Images

– Előzzük meg a fertőzések kialakulását a megfelelő higiéniai és életmódbeli előírások betartásával (rendszeres kézmosás, ételek megfelelő módon való előkészítése, beteg emberekkel való közvetlen kontaktus elkerülése, biztonságos szex, megfelelő oltások beadatása).

A politikai döntéshozók szintjén pedig robosztus nemzeti cselekvési tervek kidolgozására van szükség, hogy az antibiotikum-rezisztenciát lokálisan megfelelően kezeljük, és ne tudjon továbbterjedni, illetve szigorítani kell az antibiotikum-használatra vonatkozó törvényeket mind az egészségügyben, mind az állattenyésztésben.