Ha elfogadják az olajembargót: munkahelyek tízezrei kerülhetnek veszélybe

A villamos energia és a gáz ára hónapok óta rekordszinten van Európában.  Németországban május 6-án egy megawattórányi elektromos áram az áramtőzsdén átlagosan 220 euróba került, 2021 májusában 51 euróba, a drágulás 331 százalékos. A gáz esetébe sem jobb a helyzet. Egy megawattórányi gáz az európai gáztőzsdén átlagosan 101 euróba került, 2021 májusában 25 euróba, ez 304 százalékos növekedésnek felel meg.

S ha ez nem lenne elég, az Európai Bizottság már az orosz gázra vonatkozó javaslatokon dolgozik.

Az Agenda Austria gazdaságkutatói szerint még az üzemanyag-áremelkedésnél is nagyobb kár érné az országot, ha az EU leállítja az orosz gázimportot. A legjobb esetben, ha sikerül máshonnan pótolni az orosz gázt, ez 1,5 százalékkal csökkentené a GDP-t és 25 ezer munkahely elvesztésébe kerülne, de fennáll annak veszélye is, hogy 4,5 százalékkal csökkenne a gazdasági növekedés és 80 ezer munkahely kerülne veszélybe.

Vezető német közgazdászok úgy vélik, az orosz olajembargó hatását valahogy a gazdag Németország túlélné, persze drágulással, áruhiánnyal az infláció erősödésével járna, de a gázzal más a helyzet. A Commerzbank vezető közgazdásza, Jörg Krämer szerint az igazi kockázat továbbra is a gázszállítás lehetséges leállítása jelentené, ebben az esetben a gazdaság mély recesszióba kerülne, egész gazdasági ágazatok kényszerülnének leállásra.

A magyarok többsége nem támogatja a további szankciókat A Századvég kutatása szerint a magyarok 89 százaléka szerint ártanak a szankciók az Európai Uniónak is. A megkérdezettek 40 százaléka elegendőnek tartja az Oroszországgal szemben eddig hozott szankciókat, 31% pedig egyenesen túlzónak találja őket. A felmérésből kiderült, hogy a magyarok kétharmada az orosz-ukrán háború elhúzódásával számol, míg csupán 30 százalékuk szerint zárul le a konfliktus a közeljövőben. 79 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarország fegyvereket szállítson Ukrajnába. A felmérésből kiderült az is, hogy a megkérdezettek fele mindkét érintett országot felelősnek tartja abban, hogy elmérgesedett az orosz-ukrán konfliktus. Érdekesség, hogy 2022 márciusában Oroszországot még a válaszadók 32 százaléka, Ukrajnát mindössze 13 százaléka tartotta felelősnek a konfliktus kiéleződéséért, vagyis májusra 8 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik szerint inkább a Zelenszkij vezette Ukrajnát terheli nagyobb felelősség a háborús helyzetért.