A komáromi Tóth Dorottya egy igen különös petíciót indított a neten. A fiatal lány célja, hogy a magyar szinkron hungarikum legyen.
Tóth Dorottya gyermekkora óta rajong a színjátszásért. A komáromi lány szinte a szakma összes műfajában kipróbálta már magát: prózamondóversenyekkel kezdte, majd a néptánc, a zenés színdarabok, az éneklés és végül a szinkronizálás következett. A magyar szinkron 80. évfordulója alkalmából pedig kampányt indított.
– Mindent szeretek, ami a színészethez kapcsolódik – indokolt a Kisalföldnek Dóri. Az ifjú hölgy együtt dolgozott egy színdarabon Király Attilával, aki sokat mesélt neki a műfajról. Elvégzett egy tanfolyamot, majd ebben az irányban indult tovább. Ma már a legnagyobb magyar szinkronstúdióktól kap munkát. Petíciójában egyebek között a következőket írta: „a hungarikum jelző minőséget biztosíthatna a szakmának, amihez ennek érdekében a készítőknek tartaniuk kéne magukat. A szinkron kultúránk része, melyet ápolni kell”.
Tény, hogy a magyar szinkron a legjobbak között van a világon. Ugyanakkor a magyaroknak a nyelvtudásuk a leggyengébb Európában, az Eurobarometer felmérése szerint honfitársaink 65 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Ehhez a szinkronizált filmek is nagy mértékben hozzájárultak.
– Skóciában jártam középiskolába, több évig éltem Svédországban és Dániában, ahol szinte csak feliratos filmek vannak – mondja a Borsnak Fiala Dániel. Az angoltanárként is dolgozó fiatalember elárulta, hogy még diákként felirattal nézte a Jóbarátok sorozatot, később pedig a feliratot is elhagyta. – A nyelvtanulás minden szintjén hasznos eredetiben nézni és hallgatni a filmeket. A kezdőknek azért jó, mert a fülük hamar rááll a kiejtésre. Később pedig rengeteget segít a tökéletesítésben.
Solymászat és cirkuszi lovas akrobatika
A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről ismertek vagyunk a világban. Olyan érdekességek is bekerültek már ide, mint a solymászat, a Béres-csepp, a klasszikus magyar nóta vagy éppen a magyar harcosok által a 9–11. század között használt íj. Pár hete pedig elindult a magyar cirkuszi lovas akrobatika hungarikummá minősítésének jogi eljárása – jelentette be Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.
