Döntés születik

Az orvos felhangosítja az ultrahangkészüléket. A magzat egyenletes szívverése megtöri a szoba várakozással teli csendjét. Könny szökik az anya szemébe, a férjére néz. Úgy érzi, még soha nem szerette ennyire. Az apa alig akarja felfogni, hogy az a foltocska a képernyőn egy hús-vér baba lesz. Aztán minél jobban figyeli a monitort, annál jobban látja kirajzolódni a testrészeket. Az aprócska koponyán tátog a még apróbb száj. A néhány centis karok és lábak vidáman rúgkapálnak, egyre gyorsul a mozgása, mintha bukfencezne is. Már az apa is szipog. Soha sem hitte volna, hogy azonnal képes lesz kötődni egy néhány centis emberkéhez. Mennyit vártak erre a babára – gondolja, amikor az orvos arca hirtelen elkomolyodik.

„A magzat Down-kóros. El kell dönteni, hogy vállalják-e így” – mondja halkan.

Az anya boldog könnyei kétségbeesett zokogásban törnek ki. Az apa hirtelen a széke karfájába kapaszkodik. Csak a szívhang dübörög rendületlenül tovább, mintha azt skandálná: szü-le-im, szü-le-im. Az apa és anya tekintete a képernyőre szegeződik, a baba feléjük int. A döntés azonnal megszületik...

Kapcsolódó cikkünket itt olvashatják