Bosszú

Mára mindent digitalizálnak, szinte ki sem kell mozdulunk a házból: a számítógép vagy telefon előtt ülve számlát fizetünk, holmikat rendelünk, barátaink, rokonaink, de még idegenek magánéletébe is bármikor beleláthatunk. A technika, különösen az internet adta lehetőségek az ereinkbe ivódtak, reggelente első, hogy telefonról felcsatlakozzunk a wifire, megnézni, hány fok van, hogy megtudjuk, mennyire öltözzünk fel.

És bizony sokan már arra sem veszik a fáradtságot, hogy a férfi gallérján rúzsnyomot keressenek, hanem a kedves telefonjáért nyúlnak. Jobb esetben. Persze már az is rosszat jelent, ha valaki, legyen az férfi vagy nő, titokban a párja üzeneteit böngészi, a féltékenységtől zöld szemű szörnnyé változva keresi, ki jelenthet veszélyt „idilli” kapcsolatukra.

De ez még nem a legrosszabb, amiről hallani lehet. Az említett zöld szörnyek végső elkeseredésükben is megmaradnak a net adta lehetőségeknél: hol van már az ablakon kidobált ruha, az összetört tányérok? A bosszú fotelben ülve, internetre kapcsolódva születik: elég csak egy csípős, lejárató megjegyzést közzé tenni a Facebookon, és a nyilvános lejáratás miatt garantáltan rosszabbul érzi magát a csalfa kedves, mintha az étkészletet törtük volna. De vajon csak a csaló félre nézve kínos ez a kitálalás?

Kapcsolódó cikkünk itt olvasható.