Nem szabad erőltetni a gyereknél a húsfogyasztást

- Szerintem a legtöbb fiatal csak a televízióban, interneten látott trendi dolgokat próbálja lemásolni, de ez nem valódi iránymutatás. Nem hiszem, hogy egy 10-12 éves forma gyerek magától találná ki, hogy ő holnaptól kezdve nem eszik több húst. Még nagyobb baj, ha az egész táptalaját a szülők jelentik. Vegyük már tudomásul, hogy ami nekünk jó, az nem biztos, hogy a gyereknek is - válaszolta nemrég feltett kérdésünkre egyik olvasónk, Takács Sándor.

- Hogy Mabelt idézzem a Csengetett Mylord? című sorozatból: "Ha Isten azt akarta volna, hogy ne együnk húst, nem teremtett volna mustárt" - írta meg véleményét másik olvasónk, Balogh Mónika. A szakemberek szerint az elmúlt néhány évben egyre több lett a vegetáriánus életmódot választó gyerek, amitől egyetlen szülőnek sem kell megijednie, arra viszont oda kell figyelni, a kieső tápanyagokat mivel és milyen mennyiségben viszik be a szervezetbe.

Fehércukor helyett méz

Szabóné Papp Emőke, a Fittanyuka gasztrobloggere és életmód-tanácsadója már a kezdetektől odafigyel arra, mi kerül gyermeke, a 8 éves Szabó Viktória tányérjára.

- Viki nem teljesen vegán, a halat például nagyon szereti, így hetente, kéthetente az is szerepel az étrendjében. Ugyanakkor sokkal komplexebb módon táplálkozik, mint a kortársai: kifejezetten kerüljük a káros adalékanyagokat, a fehérlisztet, fehércukrot, színezékeket. A fogyasztható dolgok listáján a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek, valamint a köles is szerepel, aminek magas az ásványanyag tartalma. A tönkölyfehérje kiválóan alkalmas a húsfélék fehérjének pótlása.

Másik nagy kedvence a natúr zabpehely, ami szintén magas fehérje és ásványianyag-tartalmú, izomépítő hatású, ezért a gyerekeknek, sportolóknak kifejezetten ajánlott. Az édesítésnél természetes alapú édesítőszert, például mézet, vagy nádcukrot használok. Vikinek semmit sem tiltok meg, bármit megkóstolhat, de mivel nem a túlcukrozott, túlsózott ételek ízéhez szokott hozzá, nem is kívánja azokat. Ugyanakkor jóval kevesebbszer volt beteg, mint a kortársai, ráadásul ugyanolyan fejlett, mint bármelyik nyolcéves - mondta  Szabóné Papp Emőke.

- Bármilyen táplálkozást is folytassanak a gyerekek, a legfontosabb a minőségi vitaminokat, ásványianyagokat és nyomelemeket komplexen tartalmazó készítmények fogyasztása - hangsúlyozza az életmód-tanácsadó.
 
Ki kell deríteni az okát

Az orvostudomány több csoportba osztja azokat, akik részben vagy egészben kerülik az állati eredetű ételek fogyasztását. Vannak akik tejet, vannak akik tojást, és vannak akik mindkettőt esznek a növényi alapú élelmiszerek mellett, a szemi-vegetáriánusok esetében pedig mind a hal, mind a baromfi fogyasztása megengedett. A vegánok viszont nemcsak, hogy nem esznek állati eredetű ételeket, de olyan termékeket, kemikáliákat sem használnak, amelyek kifejlesztéséhez állatkísérleteket kellett végrehajtani.

- A legfontosabb kérdés, hogy hány éves a gyermek, aki úgy dönt, nem akar húst enni. A 10 év alatti gyerekeknél ugyanis a legtöbb esetben ez kedv kérdése, és csak efölött a kor fölött beszélhetünk tudatos döntésről - mondja Martonosi Adrienn dietetikus. A szakember szerint többféle ok vezethet oda, hogy egy gyermek nem akar állati eredetű ételeket fogyasztani, és bár nehéz, a szülőknek ilyenkor rá kell jönniük, mi állhat a háttérben.

- Számos oka lehet annak, ha a gyerek nem kívánja a húst. Elképzelhető, hogy nem ízlik neki, vagy egy korábbi betegsége alatt nem kívánta, esetleg zavarja a csont a csirkecombban, vagy egész egyszerűen nem ismeri fel, ami a tányérjára kerül. Az is lehetséges, hogy az otthon tartott baromfi, sertés annyira a szívéhez nőtt, hogy nem tudna enni belőle. Ilyenkor mindig kompromisszumot kell kötnünk - hangsúlyozza a szakember.

Ne erőltessünk semmit

Bármi is álljon az étrendváltozás hátterében, az egyik legfontosabb dolog, hogy soha, semmit ne erőltessünk. Könnyen lehet, hogy ha a vacsorát a gyerek bevonásával együtt készíti el a család, kiveszik a csontot a húsból, vagy a szálkát a halból, máris szívesebben eszi meg az elé tett ételt. Ha ennek ellenére mégis csak heti 1-2 alkalommal fogyaszt állati eredetű élelmiszert, azt fogadjuk el, mert a semminél még ez is több.

- A lehető legjobb az lehet, ha szülőként a szemi-vegetáriánus életmód felé próbáljuk meg terelni a gyermeket. Ezzel teret is engedünk neki, ugyanakkor mégis biztosítjuk számára azokat a dolgokat, amikre egy fejlődő szervezetnek szüksége van. Ha azonban a gyermek szilárd elhatározása, hogy vegetáriánus lesz, érdemes felkeresni egy dietetikus szakembert - tanácsolja Martonosi Adrienn.

Mindent pótolni kell

A szakemberek szerint a szülő egyik legfontosabb feladata, hogy minden, a húsmentes életmód miatt kieső nyomelemet, ásványi anyagot és fehérjét pótoljanak a gyermek számára.

- Jó fehérjeforrás lehetnek a hüvelyesek (bab, borsó), a tofu, vagy a teljes kiőrlésű gabonafélék. Az alapszabályokat az így elkészült ételeknél is be kell tartani: nem szabad túlságosan megsózni, a megfelelő folyadékpótlás pedig szintén elengedhetetlen. Szükség esetén érdemes valamilyen táplálék-kiegészítőt is adni a gyereknek, a növényi alapú ételekből ugyanis annyit kellene fogyasztani a normál mennyiség beviteléhez, amennyit képtelenség megenni - hangsúlyozza a dietetikus.

Érdemes szűrésekre járni

Ha valaki a vegetáriánus, esetleg a vegán életmódot választja, bizonyos időnként érdemes vérvételre menni, hogy kiderüljön, milyen ásványi anyagokból van hiány a szervezetben, szükséges-e valamilyen étrend-kiegészítőt szedni. A szakemberek azt tanácsolják, fél évente, évente járjunk ellenőrzésre, egészen addig, amíg ki nem derül, az elfogyasztott ételeknek mi az az aránya, amire az egészséges életmódhoz szükségünk van.