Nem csak a nap miatt éghetünk le

Bizonyos szerek belső alkalmazása is okozhat fényérzékenységet: a belsőleg használt fényérzékenyítő anyag és a napfény reakcióját fotoallergiás vagy fotoaggravált reakciónak nevezzük. A nyugtatók, altatók, keringési rendszerre ható szerek, vízhajtók, antibiotikumok, hormonkészítmények, vérzsírcsökkentők, cukorbetegség kezelésében alkalmazott gyógyszerek, nem szteroid gyulladáscsökkentők, citosztatikumok, bizonyos bőrgyógyászati, főleg pattanás ellen alkalmazott készítmények közül számos gyógyszer okozhat a fototoxikus bőrkiütésekhez hasonló panaszokat.

– A legfontosabb, hogy tájékozódjunk, milyen (mellék)hatású készítményt alkalmazunk. Ha fényérzékenyítő szert kell szednünk, ugyanaz a napfényhatás, ami korábban „meg sem kottyant", kiválthatja az allergiás reakciót, és napégést is okozhat. Ilyenkor kerülni kell az erős napfényt, fényvédő krémet kell alkalmazni és ruhaneművel védekezni a sugarak ellen – tanácsolta dr. Németh Réka bőrgyógyász.

Virágot szedni, kertészkedni, vagy csak a fűben eldőlni is élvezet a ragyogó napsütésben, ám fájdalmas meglepetést hozhat a szabadtéri kikapcsolódás. Ha nem ügyelünk bőrünk védelmére, a napsütés és bizonyos anyagokkal való érintkezés miatt csalánkiütések, hólyagok jelenhetnek meg bőrünkön – gyakran vonalas, sávszerű elrendeződésben.

– E tüneteknek, azaz a toxikus bőrkiütésnek számos kiváltó tényezője lehet – tudtuk meg dr. Németh Rékától.

A bőrgyógyász kifejtette: fotokontakt dermatitisznek nevezzük, ha valamilyen, a bőrrel érintkező anyag a napfény hatására gyulladást vált ki – ha ez az anyag növényi eredetű, fitofoto dermatitiszről beszélünk. Utóbbiért számos gyomnövény, fűféle, dísznövény például az őszirózsafélék, konyhakerti növény mások mellett a zellerfélék, illóolajokat tartalmazó fűszernövény ilyen a rozmaring, illetve néhány gyógynövény felelhet, valamint a citrusfélék is lehetnek „bűnösek". Fotokontakt dermatitiszt bizonyos vegyszerek, növényvédő szerek, tisztálkodó szerek, kozmetikumok és külsőleg alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak.

– A parfümök is tartalmazhatnak fényérzékenyítő anyagot, ezért ne fújjuk közvetlenül a bőrre, pláne ne a fénynek kitett, ruházattal nem fedett területre. A napi sminknek tartalmaznia kell fényvédőt is, de egyes kozmetikumok, mint a rúzs vagy a szemhéjfesték szintén tartalmazhat fényérzékenyítő összetevőt – mondta a szakorvos.

– Hogy e kellemetlenségeket elkerüljük, alapvetően ügyelnünk kell a fényvédelemre. Mint tudjuk – függetlenül a fototoxikus fényreakciótól –, az UV sugaraknak hosszú távon bőrrákot okozó hatása lehet. Ez részben magas fényvédő faktorszámú, jó minőségű fényvédő krémekkel előzhető meg, de a legerősebb napos időszakban, délelőtt 11 óra és délután 15 óra között ruházattal is el kell fedni a bőrt. A gyerekeknél különösen ügyelni kell a fényvédelemre. Ők egyébként is többet hancúroznak a fűben, szabadban, nagyobb az esélye, hogy az esetleges fototoxikus bőrkiütést kiváltó növénnyel érintkezik a bőrük, ezért védjük őket lenge ruhákkal, hogy zavartalanul játszhassanak – fejtette ki Németh Réka.

Néhány, kis kiterjedésű bőrtünet esetén elegendő borogatást, rázókeveréket, bőrnyugtatót, hámosító krémet alkalmazni, illetve vény nélkül is kapható allergia- és viszketésellenes gyógyszereket (antihisztamin) szedni – természetesen a provokáló tényezők kiiktatása mellett. Ha e kiváltó tényezők már nem állnak fenn, lassan ugyan, de magától is javul, barnásszürke elszíneződés hátrahagyásával. De kiterjedtebb, kifejezett hólyagképződéssel járó esetben érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ilyenkor általában a fentiek mellett gyulladáscsökkentő, szteroidtartalmú, majd hámosító krémeket szoktunk javasolni. Az aktív tünetek gyógyulása után is fokozottabb fényvédelem javasolt, hogy elkerüljük a bőr további elszíneződését – magyarázta a szakorvos.