Laptoppal dolgoznak a modern kincsvadászok

A geocaching (ejtsd: geokesing) nevű kincskereső természetjáró játék a görög föld (geo) és az angol rejtekhely (cache) szavak ötvözéséből kapta nevét. A verseny lényege megtalálni azokat a ládikókat, amelyeket felfedezésre érdemesnek talált helyeken rejtettek el a szervezők. Ez lehet egy történelmi emlék – például egy várrom – közelségében épp úgy, mint egy különösen szép földrajzi hely. A Bors két kincsvadászt kísért el hármashatár-hegyi kalandjukra, így nyerve bepillantást e hazánkban is egyre többeket vonzó kalandba.
A geocaching (ejtsd: geokesing) nevű kincskereső természetjáró játék a görög föld (geo) és az angol rejtekhely (cache) szavak ötvözéséből kapta nevét. A verseny lényege megtalálni azokat a ládikókat, amelyeket felfedezésre érdemesnek talált helyeken rejtettek el a szervezők. Ez lehet egy történelmi emlék – például egy várrom – közelségében épp úgy, mint egy különösen szép földrajzi hely. A Bors két kincsvadászt kísért el hármashatár-hegyi kalandjukra, így nyerve bepillantást e hazánkban is egyre többeket vonzó kalandba.
Néhány láda mozogni is képes
A rejtekhelytől és az elérni kívánt céltól függően különféle ládatípusokat különböztetnek meg. Ezek közül mutatunk be néhányat. * Hagyományos geoláda: egy vízhatlan doboz, benne egy szabvány magyar és angol nyelvű üzenet a véletlenül megtalálók részére, egy naplófüzet és egy íróeszköz, valamint kisebb ajándékok (kincsek), melyek a megtalálót illetik, de ezt csak akkor illik elvinni, ha ő maga is hozott magával másikat, amivel kicseréli. * Virtuális geoláda: ezt a típust akkor „telepítik”, ha az egyébként érdekes helyen nem lehet rongálás nélkül vagy – például műemlék esetében – nem szabad biztonságosan ládát rejteni. Ekkor a terepen leolvasható vagy megfejthető jelszó jelenti a kincs megtalálását. * Mozgó geoláda: a mozgó geoláda olyan hagyományos vagy virtuális láda, mely állandóan változtatja a helyét. Az aktuális koordinátáit mindig a játék honlapjáról lehet megtudni.
Napjaink kincsvadászai épp úgy dacolnak az elemekkel, mint elődeik, ám annyival kétségkívül könnyebb a dolguk, hogy őket modern technika is segíti céljuk elérésében. Nem is indulnak el a kalandorok a természet lágy ölére sem laptop, GPS és mobiltelefon nélkül. Igaz, ennek az is az oka, hogy a ládák pontos helyét földrajzi koordináták rögzítik, mely adatokat az interneten teszik közzé. (Hazánkban ezek a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület honlapján, a www.geocaching.hu-n találhatók.) Maga a ládika egy egyszerű, vízhatlanul záródó háztartási doboz, amelybe egy naplófüzetet, íróeszközt, és egy kétnyelvű üzenetet tesznek, továbbá egy apró ajándékot a megtalálónak. Magyarországon 2001. június 24-én helyezték el az első ilyen ládát. Azóta egyre többen csatlakoztak a kincsvadászokhoz. Köztük Erdei Gábor, aki másfél éve kutatta fel első geoládáját Budapesten. – A kezdetek óta összesen 260 ládikót találtunk – számol a fővárosi fiatalember, aki szerint a geocaching többek közt ötletet ad arra, hova érdemes elmenni. – Rengeteg szép helyen jártunk, ahová valószínűleg egyébként soha nem jutottunk volna el – meséli. – Szinte az életem részévé vált a ládikókeresés. Amikor csak tehetem, kinézek a világhálón egy célpontot, beütöm a koordinátákat a GPS-be, és felkeresem a helyszínt. Semmihez sem hasonlítható izgalmakat él át ilyenkor az ember. Gábor társa, Kenderesi Tibor – ahogyan ő maga fogalmaz – sosem volt nagy sportember, de kirándulni mindig szeretett. – A geocachingben az a jó, hogy célt ad a kirándulásoknak, és persze a sikerélmény is doppingol – magyarázza. – Időnként verseny is van, ahol pontokat lehet gyűjteni, ám ezeknek győztese és jutalma sincs, igaz, ez nem is hiányzik. Számomra maga a túra, a kaland a nyeremény. A lényeg a hely felkeresése és a láda megtalálása. Előfordul, hogy GPS nélkül indulunk a célpont felkeresésére. Ilyenkor sincs semmi gond, egy jó térkép segítségével is lehet eredményt elérni. Az országban egyébként jelenleg több mint 2300 láda van elrejtve, és ez a szám folyamatosan növekszik.
Bors