Mindössze egy hónapja volt együtt Juhász Adrienn és párja, Csabi, amikor összeköltöztek. A Jóban Rosszban Elvira nővére még csak két éve van együtt a férfival, de már az esküvőt tervezik, ami a lehető legcsendesebb és leghétköznapibb lesz. Hogyan találták meg egymásban ilyen hamar az igazit?
Két éve vannak együtt, de eddig nemigen beszélt a kapcsolatukról. Hogyan ismerkedtek meg Csabával?
Júliusban lesz két éve, hogy egy közös ismerősünknek köszönhetően találkoztunk. Csaba Kecelen él és dolgozik, zöldség-gyümölcs terjesztéssel foglalkozó cége van. Öt évvel ezelőtt a keceli meggyfesztiválon találkoztunk először, ahova az ő gyerekkori barátja, az én sorozatbéli kollégám, Bodor Géza vitt el. Dolgoztunk, népszerűsítettük a rendezvényt, közben pedig megismerkedtünk.
De csak három év múlva lett belőle kapcsolat. Miért?
Nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, de akkor még mindkettőnknek volt kapcsolata. A Facebookon bejelöltük egymást, de semmi nem történt. Aztán amikor egymástól függetlenül mindkettőnk párkapcsolatának vége lett, és ezt a barátunk, Géza is megtudta, újra megszervezett egy találkozót. Egy koncertre vitt el minket, az már szerelem volt az első, vagyis a második látásra.
Innentől minden úgy alakult, mint a mesékben?
Tulajdonképpen igen. Én miskolci lány vagyok, de a munkám miatt Budapesten élek. Ő, mint mondtam, keceli, így elég távol voltunk egymástól. Hamar „kellett” megoldást találnunk. Három hónap sem telt el, és leköltöztem. Csabit a munkája helyhez köti, én rugalmasabb vagyok a forgatások miatt, egyértelmű volt, hogy én megyek. Ez az a kapcsolat, amit eddig csak romantikus hollywoodi filmekben láttam. Bár az egy hónap nem sok idő, biztos voltam benne, hogy működni fog, minden teljesen egyértelmű volt. Másrészt pedig nem vagyunk húszévesek, mire várjunk?
Mi az, ami miatt ennyire biztos a kapcsolatukban? Mivel tudta Csaba ilyen könnyen levenni a lábáról?
Amikor összeköltöztünk, anyukám is kérdezte, hogy nem korai ez? De neki is azt mondtam, hogy Csabi az első férfi az életemben, aki mellett azt éreztem, én vagyok a nő. Intelligens, humoros, mindig is ezt kerestem a férfiakban.
Esküvőt is terveznek már?
Nagyon sokat beszélünk róla, de konkrétumok még nincsenek. Nem vagyok még menyasszony, de teljesen egyértelmű, hogy össze fogunk házasodni. Nem is akarunk hosszú jegyességet. Az élet minden területén ennyire bohém, hagyja maguktól folyni az eseményeket? Igazából inkább csak vele kapcsolatban, mert vele minden olyan magától értetődő. Korábban egyedül is tudtam határozott döntéseket hozni, és a korábbi párkapcsolataimban rá is voltam kényszerülve, hogy én oldjak meg sok olyan dolgot, ami a férfi dolga. Csabival együtt sodródunk, nyugodtan rá bízhatom magam, mert tudom, hogy olyan döntést fog hozni, ami mindkettőnknek a legjobb. Helyettem tud erős lenni, és ez nagyon jó érzés.
Idilli képet fest a kapcsolatukról. Soha nem szoktak veszekedni?
Alapvetően hisztis vagyok és hirtelen haragú, de mellette nagyon sokat finomodtam. Tulajdonképpen nincs is miért hisztiznem. Veszekedni nem szoktunk, inkább vitázni, de azt is csak amiatt, hogy sokat vagyunk egymástól távol, mert előfordul, hogy négy napot is a fővárosban alszom. Ezen én szoktam felhúzni magam, és ezt is ő oldja meg. Nem vezetek, mindenhova vonattal közlekedem, ami elég nehézkes. Csabi viszont sokszor meglep, feljön akár csak egy estére is hozzám, vagy ha hazamegyek, másnap felhoz, hogy minél több időt tudjunk együtt tölteni. Csabi nagyon jó hatással van rám. A korábbi kapcsolataim viharosak voltak, most azonban minden szempontból nyugalom van körülöttem.
Eltervezte már milyen legyen az esküvője?
Mint minden kislány, én is elterveztem gyerekkoromban, hogy milyen esküvőt szeretnék, még azt is, hogy milyen legyen a terítő. Most már inkább azt gondolom, hogy amikor megtörténik, legyen minél csendesebb, meghittebb és családiasabb. Nem vágyom semmilyen külsőségre, az sem érdekel, hogy milyen ruha lesz rajtam. Az a lényeg, hogy akik fontosak nekem, ott legyenek.
És arról már beszélgettek, hogy mikor jöjjön a baba?
Harminchét éves vagyok, gyakran megkérdezik. Sok helyről hallom, hogy már szülnöm kellene, de szerencsére nem feszülünk rá a babakérdésre. Amikor jön, szeretettel várjuk, akár a legnagyobb hajtás kellős közepén is. Az első a család, a legfontosabb, hogy az rendben legyen.