Bárkit érinthet az időskori elbutulás - így tehet ellene

Te törődsz magaddal nekem, én törődök magammal neked – tartja a mondás, amely nem csak fizikai egészségünkre, de szellemi fittségünkre is érvényes, hiszen az időskori demencia és az Alzheimer-kór is megterheli a családot, de már egy ingerlékeny, rossz kedvű, koncentrációra képtelen kolléga is sok bosszúságot okozhat a környezetének. Tennünk kellene – már egészen fiatal kortól – szellemi fittségünk megóvásáért, és a legfrissebb kutatások szerint tisztában is vagyunk ezzel.

A hazai felnőttek 86 százaléka észlel magán bizonyos időközönként olyan tüneteket – ingerlékenység, feledékenység, mentális kimerültség – amelyek hátterében a romló agyi vérkeringés is állhat – derül ki a Trend Inspiráció Műhely felméréséből. De csak minden harmadik ember tesz ez ellen.

Levegőt, mert elalszom!

Az agyi egészség "kultúrája" nem alakult még ki hazánkban dr. Vida Zsuzsanna neurológus szerint, pedig már 30 éves kor felett is felmerülhet a gyengülő memória problémája. Magyarországon a nők várható élettartama 78,7 év a férfiaké 71,6: nem mindegy, hogy mindezt milyen mentális állapotban élik meg.

Már a munkahelyünkön a gép előtt ülve elhagyja szánkat a felkiáltás: „Levegőt, mert elalszom!". Emellett egy kutatás szerint a magyar felnőttek 86 százaléka tapasztal ingerlékenységet, 72 százalékuk feledékenységet – ám ez a jelenség nem kötődik közvetlenül az agyi oxigénhiányhoz.

– A fáradtság, tompultság nem valódi – az idegsejtek pusztulásához vezető – oxigénhiány jele, fokozatbeli különbségek vannak. (Ha valódi oxigénhiányról beszélünk, akkor a légzésben áll fenn valamilyen súlyos probléma, ami miatt a tüdő nem tudja az oxigént felvenni.) Ezért inkább arra kell felhívni a figyelmet, hogy önmagában az ülőmunkával járó életmód hajlamosít bizonyos betegségek kialakulására, mint a magas vérnyomás, az emelkedő vérzsír-szint. A stressz és a mozgáshiányos állapot mind elősegítik az erek károsodását. Ezek a problémák hosszútávon negatívan hatnak az agyi vérkeringésre, így ronthatják a szellemi képességet is – magyarázta a szakorvos.
 

A stressztől az Alzheimer-kórig

Ezek a romló képességek hosszú távon demenciához vezetnek. A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet, valamint a teljesítőképességet, és többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt – az Alzheimer-kór egyik tünete is lehet. Alzheimer-kór az enyhe kognitív zavarok 15 százalékában alakul ki, és – mivel az orvostudomány jelenleg csak megelőzni tudja, de visszafordítani már nem – minél korábbi stádiumában fel kell fedezni ezt a problémát.– A szellemi teljesítménycsökkenés, tanulási problémák, emlékezőképesség csökkenése intő jel lehet, de nem összekeverendő a fáradtságból, vagy a túlterheltségből adódó feledékenységgel – jegyezte meg a szakorvos, aki úgy véli: a mentális problémák megelőzéséhez a krónikus betegségeket, és minden belgyógyászati problémát (a pajzsmirigy működési zavaraitól a szívritmuszavarok át) kezelni kell, de a pszichiátriai betegségek is súlyosbíthatják az Alzheimer-kórt.

Gyalogoljunk a munkába!

A táplálkozási és életmód-tanácsadó Horváth Irina szerint már tanuló korban oda kell figyelni szellemi fittségünkre, hiszen a rengeteg ülő tevékenység és az egészségtelen nassolnivalók fogyasztása, bizony, már egészen fiatal korban kihat szellemi tevékenységünkre, és később felgyorsíthatja az idős(ebb) kori elbutulást. Ezért a szakember chips helyett zöldség- vagy gyümölcschipset, vagy aszalt változatukat, üdítők helyett vizet ajánl. – Ügyelni kell a „jó fehérjék" fogyasztására, szárnyasokat és a halakat részesítsük előnyben.

A többször-kevesebbet elv betartását agyunk is meghálálja. Ahhoz azonban, hogy a tápanyagok beépülhessenek, napi 40 perc intenzív mozgásra szükség van – beszélt arról, mi szolgálja hosszú távon a szellemi fittséget, amelyre a felnőtteknek is különös gondot kell fordítaniuk. – Ülőmunka esetén tudjuk, hogy óránként 1-2 szer meg kell mozgatni tagjainkat. Táplálkozás során a rostgazdag ételekre, tehát a zöldségek, gyümölcsök fogyasztására kell elsősorban odafigyelni, a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztása mellett. 2000 kcal-nál többet nem érdemes fogyasztani, ám ha gyalog járunk a munkahelyünkre, már napi 40 perc sétával, nagyjából 5 kilométer gyaloglással karban tudjuk tartani magunkat – fogalmazott.

Ügyeljünk a családra is

Ahhoz, hogy családunk apraját és nagyját biztonságban tudjuk, szemléletváltást javasol a szakember. Biciklizzenek együtt a kicsik és nagyok, vagy kiránduljanak együtt a természetbe, hogy a jó levegőn, közösségben mozogjanak. Persze, az idősebbeknek nem feltétlenül a túrázás ajánlott. Ha fizikailag kímélni is kell magukat, az agytornát nem mellőzhetik: érdemes apró, fejlesztő mozgásokkal, például kötögetéssel kiegészíteni a rejtvényezést, olvasást. Sőt, az éneklést is kiemelte Horváth Irina: a dalolás ugyanis tisztítja a tüdőt, segíti a koncentrációt, és a beszédközpontra is jótékony hatást gyakorol.

De gyakran emlegetjük a vitaminokat és a különböző étrendkiegészítőket is. – Ezek nem ördögtől valók, csak nagyon jól nézzük meg, mit szedünk be – fogalmazott a szakember, aki rámutatott: azért változik e készítmények megítélése, mert egyre szegényebb a talaj tápanyagokban, így számos élelmiszerünk tápértéke is csökken.