Ártalmasabb a passzív dohányzás, mint gondolnánk

Világszerte a nemdohányzók mint­egy 25-30 százaléka passzív dohányos. A passzív dohányzás erekre kifejtett hatásának felmérésére számos vizsgálat készült. 

– Ismert, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában, de bebizonyosodott az is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát – mondta dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angio­lógusa. Az Amerikai Egyesült Államokban végzett egyik nagyszabású kutatásban, közel 11 ezer középkorú személyt három éven keresztül vizsgáltak, megfigyelve az aktív és a passzív dohányzás érbetegségekre kifejtett összefüggéseit. A nyaki ütőérfal két belső rétegének vastagságát követték ultrahangvizsgálat segítségével. A vizsgálat során igazolást nyert, hogy passzív dohányzás ha­tására növekedett ezek vastagsága, ami az akaratlan cigarettafüst és az érelmeszesedés közötti káros kapcsolatra utal. 

– További vizsgálatok megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában ötven százalékkal emeli az érbetegség rizikóját. Viszont a már leszokott dohányosoknál a kockázat kb. 25 százalékra csökken. Megfigyelték azt is, hogy a passzív dohányosokban harminc százalékkal nő a szívkoszorúér-betegség kockázata a nemdohányzókhoz képest. A passzív dohányzás növeli a vérrögképződés kockázatát is. A dohányzás hatására ezen felül az érfal kulcsfontosságú belső felszínén is károsodások jönnek létre – figyelmeztet Kósa doktornő.  

– Az ereink legbelső felszíne oldott állapotban lévő nitrogén-oxidot termel, mely az erek tágulását idézi elő. Aktív és passzív dohányosokban ez csökken, és a folyamatok az erek összehúzódása irányába tolódnak el. A vérrögképződés és az érösszehúzódás végül nagymértékben növeli az artériás érelzáródások, vagyis a stroke vagy az érszűkület kialakulásának esélyét.