A gyerekek örökölhetik a kancsalságot

A gyerekek szemén már az első orvosi vizsgálatokon látszik, ha súlyos veleszületett fejlődési rendellenességet mutat. A probléma kialakulhat például méhen belüli fertőzések miatt. Ilyen kockázatot jelent, ha az édesanya toxoplazmózissal fertőződik, és a méhen belül a baba elkapja. Ha a szakemberek felismerik a fertőzést a kisgyermeknél, a későbbi szemvizsgálatok során erre odafigyelnek.
Kancsalság és genetika

– Jellemzően a nagyobbacska, néhány hónapos gyerekeknél szokott jelentkezni a könnycsatorna szűkület: könnyezik a szem és váladékos. Nem komoly probléma, a gyerekek hetven százaléka féléves korára kinövi. Ha mégsem múlik el magától, átfecskendezzük a könnycsatornát, így újra szabaddá válik a könny útja, és elejét vesszük a felülfertőződésnek is – világít rá dr. Hári Kovács András.

A szegedi Stefánia klinika szemész-, gyermekszemész szakorvosa a kancsalsággal kapcsolatban is számos hasznos információt mond el: – Néhány hónapos, féléves korban már jelentkezhet a veleszületett kancsalság. A legtöbb esetben azonban két-hároméves kor körül mutatkozik, illetve még később a gyerekkorban. Kancsal szülőnek születhet kancsal gyermeke, de az egyik nem következik a másikból, csupán nagyobb rá az esély. A szem rossz fénytöréséből eredő rövidlátás is nagyobb eséllyel alakul ki azoknál a gyerekeknél, akiknek a szüleiknél ugyanez a gond megvan – világít rá az eshetőségekre a szakorvos.

A szülők téves diagnózisa

– A gyerekek egy és hároméves korban szemészeti szűrésen vesznek részt, és egyéves korban, már a dioptriát is bemérik az orvosok. A vizsgálat előtt pupillatágítás szükséges, ehhez szükség van a szülők együttműködésére, és ha beigazolódik a probléma, akkor szemüveget kell viselni. A kancsalságnak is vannak olyan típusai, amelyek szemüveggel kezelhetők – ez a ritkább. A legtöbb esetben műtétre is sor kerül, amelyet hosszas kezelés előz meg takargatják a szemet, ezzel kezelik a tompalátást.

A kancsalság nem múlik el magától, nem növi ki a gyermek. Olyan is előfordul, hogy a szülők behozzák a rendelőbe a gyerekekről készült fotókat, amelyeken valóban úgy látszik, mintha kancsal lenne a kicsi. Azonban a vizsgálatok során ezt a szemész megcáfolja, mert az derül ki, hogy a szem teljesen egészséges – mondja a gyerekszemész.

Operáció után nincs fájdalom

– Az elmúlt néhány évtizedben a szemészet területén erőteljes volt a fejlődés, a kancsalsággal kapcsolatos operációk protokollját azonban ez nem érintette. Nem lézert, hanem hagyományos módon ollót, szikét használunk. A szemmozgató izmokat megerősítjük vagy meggyengítjük. Esetenként megrövidítjük az izmot, máskor a szemizom pozícióján igazítunk. A műtéthez elaltatjuk a gyermeket, szükségszerű a kórházi bennfekvés. A kicsiknek az operáció után nincs fájdalmuk, rögtön tudják használni a szemüket.

Az életvitelüket nem zavarjuk meg korlátozásokkal: szaladgálhatnak, mehetnek óvodába, iskolába, mindössze szemcseppet és esetenként kenőcsöt kell használniuk. Ha jól sikerül a műtét, és előtte megfelelően elő lett kezelve a tompa látás, akkor utólag nincs szükség a szemek takarására.

Tévhitek a szemtengelyferdülésről

Dr. Hári Kovács András érdeklődésünkre azt is elmagyarázza, hogy amikor az emberek szemtengelyferdülésről beszélnek, többségük tulajdonképpen egyfajta aszimmetriára gondol, pedig igazából ennek a problémának semmi köze a szem tengelyéhez; fénytörési hibáról van szó (asztigmia). Mindez annyit jelent, hogy a szaruhártya nem szabályos gömb felszínű. Emiatt a szaruhártya nem egy pontban képezi le a fényt a retinán, hanem egy elmosott vonal formájában. Erre cilinderes szemüveget írunk fel. Ha valakinek nagyfokú fénytörési hibája van, ami lehet rövidlátás, túllátás, vagy asztigmia, nagyobb eséllyel alakulhat ki nála a kancsalság. De ezeket az állapotokat külön kell kezelni.

A súlyosabb fénytörési hibának és a vele gyakran párosuló kancsalságnak általában szükséges velejárója a szemüveg viselése. Fontos, hogy a gyermek vagy a későbbiekben a fiatal felnőtt hordja a szemüvegét. Még akkor is, ha korábban megoperálták.

A túllátók pluszos szemüveget hordanak, náluk előfordulhat, hogy ezzel a korrekcióval az életkor előrehaladtával csökken a dioptria. Azoknak a pácienseknek, akik egykor kancsalsággal küzdöttek, érdemes évente sebészeti kontrollvizsgálatra járniuk – tudjuk meg a szakorvostól.

Nincs bizonyíték a szemtorna hatásosságára

A szemtorna hatásosságával kapcsolatban – fejünk mozdítása nélkül felfelé lefelé nézünk, majd jobbra-balra és mindezek után körözünk a szemgolyónkkal – nem történtek klinikai vizsgálatok, ezáltal nem bizonyított, hogy lenne bármiféle hatása. Persze, nem kizárt, hogy akár hatásos is lehet, mindenesetre ártani nagy valószínűséggel nem árt. Amikor valaki rövidlátás miatt "mínuszos szemüveget" hord, de leteszi néha, például amikor olvas, vagy a gyerekek a szünidőben nem veszik fel, nincs semmi gond. Még az is lehet, hogy jót tesznek vele.