Kék a szemed? Meglepő dolgot árul el rólad a kutatók szerint

Bár eredetileg mindenkinek barna színű szemének kellene lennie, a kutatókat is elgondolkodtatta, mégis hogyan lehetséges az, hogy egyeseknek a genetika ellenére mégis kék színű lesz a szeme.

A választ pedig úgy tűnik meg is találták, arra a meglepő eredményre jutottak, hogy mindenkinek, aki kék szemű, egy közös őse van, egyetlen embertől származik. Ez a személy pedig 6-10 ezer évvel ezelőtt élt, és egy olyan genetikai mutációt hordozott, ami aztán elterjedt az egész világon.

Évekig keresték az okát

A kék szemeket génmutáció okozta, és a kutatók évekig keresték rossz helyen a különleges szín okát. A mutációt végül egy korábban nem vizsgált génen, a HERC2-n találták meg. A HERC2 kikapcsolja a barna színt, ezáltal felfedi a kéket. Minden kék szemű embernek pontosan ugyanaz a mutációja van.

Hogyan és mikor indult ez a mutáció? Valószínűleg akkor, amikor az emberek Afrikából Európába vándoroltak. Ez megmagyarázza, hogy jellemzően miért az európai származású embereknek van kék szeme.

„Eredetileg mindannyiunknak barna szeme volt. Ám a kromoszómáinkban az OCA2 gént érintő genetikai mutáció egy kapcsoló létrejöttét eredményezte, amely szó szerint kikapcsolta a barna szem előállításának képességét” – mondta Hans Eiberg, az egyetem Sejt- és Molekuláris Orvostudományi Tanszékének docense.

Melanin az oka mindennek

A szem színe attól függ, hogy a melanin nevű pigmentből mennyi halmozódik fel a szem íriszében. A melanin felelős a bőrünk, szemünk és hajunk színéért is. A genetikai váltás korlátozza, hogy mennyi melanin termelődik az íriszben – hatékonyan „hígítja” a barna szemet a kék árnyalatára. Amellett, hogy az íriszben lényegesen kevesebb melanin található, mint a barna szemű, mogyoróbarna vagy zöld szeműek esetében, a kék szeműek DNS-ének a melanintermelésért felelős részében nincs sok eltérés. A barna szeműek viszont sokkal több variációt mutatnak.

„Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minden kék szemű egyed ugyanahhoz az őshöz kötődik” – jegyezte meg Eiberg. „Mindannyian ugyanazt a kapcsolót örökölték, a DNS pontosan ugyanazon helyén.”

Más különlegességet is jelent

Világszerte az emberek kevesebb mint 9%-ának van kék szeme. A kék szem ráadásul tudományos értelemben nem is kék, mert ahelyett, hogy kék pigmentet tartalmazna, valójában csak hiányzik belőle az a pigment, amely barnává teszi a szemet. A kék szem színét a melanin határozza meg, a melanin pedig valójában barna. Szemünk színe attól függ, hogy mennyi melanin van jelen az íriszben. A barna szemek esetén van a legtöbb melanin az íriszben, a kék szemekben a legkevesebb. A barna melanin az egyetlen pigment, amely a szemben létezik; nincs külön pigment a mogyoróbarnának vagy a zöldnek – így a kéknek se. A szemek csak azért tűnnek ilyen színűnek, mert a fény az írisz rétegeibe ütközik, és visszaverődik a szemlélő felé.

A kék szem néhány kockázattal is jár

Úgy tűnik, hogy az íriszben található melanin segít megvédeni a szem hátsó részét az UV-sugárzás és a napból és bizonyos mesterséges forrásokból származó nagy energiájú látható kék fény által okozott károsodástól. Mivel a kék szemek kevesebb melanint tartalmaznak, mint a legtöbb más szemszín, nagyobb a kockázata bizonyos károsodásoknak. A kutatások kimutatták, hogy az írisz világosabb színei a következő problémákhoz és előnyökhöz kapcsolódhatnak:

• Az uvealis melanoma, a szemrák egy fajtájának nagyobb kockázata.
• Alacsonyabb a szürke hályog kialakulásának kockázata.
• Mivel sok kék szemű ember érzékenyebb a fényre, és nagyobb a kockázata a retina UV-sugárzás általi károsodásának, a szemorvosok gyakran azt javasolják, hogy a kék szeműek egy kicsit óvatosabbak legyenek a napfénynek való kitettség tekintetében.
• Úgy tűnik, hogy az UV és a kék fény okozta szemkárosodás összefüggésben van azzal, hogy az ember élete során ki van téve ezeknek a sugárzásoknak, ezért a 100%-ban UV-sugárzást (és a legtöbb kék fényt) gátló napszemüveg viselését lehetőség szerint már gyermekkorban kell elkezdeni.