Szíria megmentője Európában tiltólistás

Szíria 2011 óta él a háború árnyékában, a harcok közel félmillió ember hálálát okozták, a második világháború óta pedig a világ legdurvább menekültválságát idézték elő. Mindettől függetlenül az embe­rek imádják a futballt, sőt a foci jelenti az egyetlen örömöt és kitörési pontot sokak életében. Éppen ezért teljesen érthető az az euforikus hangulat, ami a szíreken úrrá lett, miután kivívták a rájátszás lehetőségét a vb-selejtező csoportjukban.

Szíria ellenfele Irán volt, a döntetlen azt jelentette volna, hogy a szírek megszerzik a rájátszás lehetőségét. Irán 2-1-re vezetett, és már a 93. percben jártunk, amikor Omar Al-Szomah egy csodaszép, kötényes góllal bevette az ellenfél hálóját. Ami ezután történt, az sporttörténelem: nem elég, hogy Szíria esélye ezzel életben maradt a vb-részvétel kivívására, de a kommentátor egy közel három-négy perces, zokogással vegyített ódát adott elő, öröme tényleg határtalan volt, a nyelvet nem ismerő focirajongóknak is átjön, hogy ez a gól, ez a döntetlen sokkal többről szól, mint a futballról.

Amúgy a szír válogatott főhőse, a gólszerző Omar Al-Szomah 2012-ben az angol Notthingham Forestnél járt próbajátékon, el is voltak ragadtatva tőle a vezetők, de nem tudták leigazolni, mert nem kapott munkavállalási engedélyt. A 193 centis csatár beceneve Al Aqqid (aki egy híres damaszkuszi ellenálló), valamint Szíriai Ibraként is emlegetik.

A szíriai válogatott amúgy mostoha körülmények kö­zött készül, hazai mérkôzéseit Malajziában játssza, a csapat iszonyú ellenőrzés alatt áll, az ellenállónak minősített játékos, Firasz Al-Khatib sokáig száműzetésben élt, nemrég tért csak haza Szíriába. Ilyen helyzetben teljesen érthető, hogy ez az eredmény jóval többről szólt, mint sportról.