Szegedi trikolórját lengette Muhammad Ali

Az egykori csepeli félnehézsúlyú, akit sose küldtek padlóra, pedig 237 amatőr meccset vívott, az 1968-as mexikóvárosi olimpiáról az 1967-es influenzajárvány miatt maradt le, a vírus miatt hetei es­tek ki az edzésmunkából. Lemondani azonban nem akart az öt­karikás játékok hangulatáról: már 1972-ben utazni kezdett, és Münchenben látta Gedó György sikerét.

– Az 1996-os atlantai és a 2000-ben Sydney-ben rendezett játékokon szintén turistaként vendégeskedtem – említi a 74 éves Szegedi, aki németül, lengyelül, oroszul beszél, következésképpen korábbi és mai bokszolók jó ismerőse. Az atlantai olimpiai csarnokban Kovács István győztes fináléja előtt 300 darab, hurkapálcikára erősített magyar minizászlót osztogatott a nézőknek azért, hogy szurkoljanak Kokónak.

– Még a díszpáholyban ülő Muhammad Alinak is jutott egy, lengette hát lelkesen – emlékezik Szegedi. No, de vajon miért utaz­ta keresztül-kasul a világot? Erre így válaszol:

– Mert a boksznál nincs na­gyobb szerelmem, másrészt állandóan tanulni akartam.

A Kalács becenevű bunyós máig hozsannázza az egykori csepeli trénert, Kéri Bélát, akinek tudományából a Papp Lászlót és Gedót is világhírnévig repítő Ádler Zsigmondnak is jutott, ugyanis Zsiga bácsi nyitott volt minden újra. Amit a külföldi ringben látottakból elraktározott, azt hasznosította 1981-től, amikor Balatonfüreden honosította meg a bokszot, és cseperedtek fel a keze alatt úttörő olimpiai bajnokok.

Csodálattal adózik a volt csepeli klasszis, az 1947-ben Dublinban Eb-t nyert Bogács Lászlónak is, hiszen amikor rendeztek egy Európa–Egyesült Államok bunyómeccset, az ő részvételéhez ragaszkodtak az öreg kontinens csapatát összeválogatók.

Nemcsak a papa, de a leánya, Szegedi Kata divattervező is elismert tekintély, Lakatos Márktól tanulta a szakmát. A nyugati, úgynevezett fa­shion weekek állandó meghívottja, Angliában például ti­zenhétszer járt. Janicsák Veca, illetve Rúzsa Magdi is Kata ruháiban lépett többször színre.