Kézilabda Eb: Véget értek az olimpiai álmok

Sajnos a torna hajrájára kidurrant a magyar kézicsoda. A két sorsdöntő összecsapását elvesztette az eddig brillírozó együttes. 

Utolsó középdöntős meccse Portugália ellen nem csak az Európa-bajnoki helyezés szempontjából volt kulcsfontosságú, a magyar csapatnak az olimpiai selejtezőre való kvalifikáció is erős motivációt adott. Ehhez már egy döntetlen is elég lett volna, ám a portugálok – akiket az 5. helyért való versenyben maradás hajtott – megállították Szita Zoltánékat.

Ez azért is fájó, mert Portugáliának eddig csupán egyetlen alkalommal sikerült megvernie minket, még 2008-ban, Lillehammerben egy felkészülési meccsen. Ám a kiválónak tűnő örökmérlegünk csalóka, öt győzelemből háromszor is csak egyetlen góllal voltunk jobbak náluk.

A győzelemhez elengedhetetlen lett volna megint parádésan védekezni, ám ahhoz képest, hogy például az izlandiaknak 18 gólt engedtünk egy óra alatt, addig a tegnapi ellenfél már a szünetig 16-szor vette be a ma­gyar kaput (Baloghék 14-et hajítottak).  

A mostani vereség nemcsak azt jelenti, hogy a magyar csapat lemaradt a kontinenstorna elődöntőjéről, hanem mivel nyolcgólos vereséget szenvedett, még a harmadik helyet és az ezzel járó olimpiai selejtezőt is bukta. A lapzártánk után véget ért Izland–Svédország találkozón számunkra már csak az volt a kérdés, hogy a 4–5. helyen zá­runk-e a csoportban.

Habár úgy utaztunk ki az Eb-re, hogy nagy lakoma nem jut nekünk, menet közben megjött az étvágyunk. Kár, hogy a csapat a végére belefáradt a menet közben aratott hatalmas sikerekbe, például a dánok és az izlandiak legyôzésébe.