Góllal tért vissza az Aston Villába András

felépült Stieber András bátyja, a ma már Németországban futballozó Stieber Zoltán után ment ki Angliába, s hat és fél éve focizik odakint. Karrierjét nagy mértékben befolyásolta két súlyos sérülés, emiatt közel három esztendőt kellett kihagynia. Nemrég tért vissza, mégpedig góllal.

– Jól vizsgáztak a klubvezetők a sérüléseim során, ez idő alatt háromszor hosszabbítottak velem szerződést – mond-ta a középpályás. – A legjobb doktorokhoz vittek, az az orvos műtötte a térdemet, aki Joe Cole-t, Robin van Persie-t vagy éppen Michael Essient is operálta. A bokámat a Jack Wilshere-t és Darren Bentet operáló doktor műtötte.

Andrásnak nem volt könnyű, amikor bátyja Németországba szerződött, de mivel 12 éves kora óta önálló – akkor költözött Sárvárról Budapestre és lett kollégista –, remekül megállja a helyét egyedül. Másfél éve pedig a barátnője, Viki is kiköltözött hozzá, azóta még kiegyensúlyozottabb az élete.

– Zoli sokat segít, ő a példaképem – meséli András. – Az a nagy álmom, hogy egyszer egy csapatban játsszunk, ugyanabban a klubcsapatban, de még szebb lenne, ha a magyar válogatottban. Először persze előre kell lépnem, a felnőtt csapat felé, még nem tudom, merre visz a sorsom.

A 22 éves focista élete nagy lehetőségének tartja, hogy Angliában gyökeret vert, és ugyan bánja, hogy pont akkor sérült meg újra, amikor közel került a felnőtt csapathoz, a kesergés helyett inkább harcol.

Hogy a válogatottságra mennyi az esély? A korosztályos csapatoknál számítottak rá, a továbblépésben akadályozták a sérülések, de most csak előre néz. Amikor arról kérdeztük, a két országot összehasonlítva, vajon mit lehetne tenni azért, hogy a magyar foci jobb legyen, ennyit felelt: – Dolgozni, dolgozni, dolgozni!