Fenyvesinek törött lábbal is része volt a dánverésben

A héten töltötte be 85. életévét a korábbi kiváló futballista, dr. Fenyvesi Máté, aki arra a legbüszkébb, hogy Puskás Ferenc a magyar válogatottban tizenegy mérkőzésen számíthatott az átadásaira.

– Na és én is az övéire – teszi hozzá az FTC legendás balszélsője. ­– Kedvenc focistám Kocsis Sándor volt, rendre azt kérte tőlem, hogy az ellenfél középhátvédjének feje búbját célozzam meg a labdával, ő majd túlugorja az illetőt, és gólt fejel.

A tehetséges, Tüske becenevű támadóért há­romszor is kecskeméti együtteséhez utazott Bozsik József a Honvédtól, ám egy idősebb csapattársa, Máté Ferenc a Bp. Kinizsit, vagyis az FTC-t ajánlotta neki.

– Nem bántam meg, hogy kimaradtam annak az idő­szaknak a csodás Honvédjéből, mert 1953 és 1968 között remek eredményeket értem el a zöldekkel – folytatja Fenyvesi, akit Gyetvai László pluszmunkára fogott. – Ezerszer sulykolták a beadást, labdavezetést. Sajnálja, hogy csak tartalékként vették számításba az 1954-es svájci vb előtt, majd az 1956-os forradalom is szóba kerül.

– Mivel a vezetőink attól tartottak, hogy több FTC-játékos külföldre távozna, Jugoszláviába vittek, ott figyeltek bennünket, majd visszatérésünk után három hétig a Margitszigeten laktunk.

Fenyvesi hőssé nőtte ki magát az 1964-es Eb-bronzérem kiharcolásakor. A spanyolok ellen eltörték a szárkapocscsontját, ő azonban befáslizott lábbal is vállalta a dánok ellen végül 3-1-re végződött meccset, aminek harmadik hely volt a jutalma.

Téved, aki azt hiszi, hogy csak a beadásairól híres, a csukafejeseiről szintén ódák születtek. Az 1965-ös, Juventus elleni egyetlen VVK-döntő találkozón egy jobboldali beadásnál Albert Flóriánt kilökték a labda alól, de a szélső a kapuba fejelt, mert mindig védője elé furakodott. Így lett 1-0, amint az 1965-ös, Ausztria elleni bécsi vb-selejtezőn is az ő fejese döntött (1-0), és azzal jutott ki Magyarország az 1966-os angliai vb-döntőbe.

No és hogy mi a hosszú élet titka? Aligha a genetika, vallja a 77-szeres válogatott játékos, mivel édesapja hatvanévesen hunyt el. Viszont magyarázat lehet, hogy töményt sose fogyasztott, csak a fröccsöt kedvelte, Vilezsál Oszkárral meccs után mindig megittak egyet.