Edzőtáborban éli mindennapjait a válogatott szövetségi kapitánya

Saját bevallása szerint elég későn ismerkedett meg (nagyjából) fővárosunkkal. Igaz, nem is nézelődni jött, inkább magasabb színvonalra szeretné emelni labdarúgásunkat.

– Ide köt a munkám, nincs értelme naponta ingázni Budapest és Telki között – mondta a karácsonyi ünnepekre Németországba utazó Storck, aki a Bors munkatársait körbe is vezette „szolgálati helyén”.

– Szakmai igazgatóként az utánpótlásra is figyelnem kell, ez a munka pedig teljes embert kíván, nem megy másként. Csak így jönnek az eredmények.

Nem véletlenül tartják munkamániásnak. Olyannyira, hogy még a család is háttérbe szorul a futball miatt. Felesége havonta egyszer repülőre száll négyéves fiával és nyolcéves lányával, hogy néhány napot együtt tölthessenek. Karácsonyra azonban Berlinbe utazik. Autóval.

– A vezetés kikapcsol, egyedül leszek a majd kilencszáz kilométeres úton, így nyugodtan gondolkodhatok, néha kell egy kis csend az embernek.

A kapitány egyébként nem csupán a technikai, taktikai dolgokra helyezi a hangsúlyt. Számára legalább annyira fontos a mentális felkészülés. S bár sok játékosa beszél angolul, a munkáját német tolmács segíti.

– A legapróbb részlet is fontos a játékosokkal való kommunikáció, az egyéni vagy csoportos megbeszélések során, ezért kell a szöveghű fordítás. Mellesleg tudja, mi volt Magyarországon eleinte a legmeglepőbb számomra? Az önbizalom hiánya, márpedig, ha az ellenfél lehajtott fejű, remegő szájszéllel pályára lépő futballistákat lát, akkor már félig nyert ügye van. Ezt azért némileg sikerült megváltoztatnom, szerencsére már magabiztosabbak a játékosaink.