Doppingoltak, mégis nyílhatnak kiskapuk

Lesújtott a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA): az orosz sportolók nem vehetnek részt a következő négy év olimpiáin, világbajnoksá­gain. Vlagyimir Putyin államelnök válaszként rögvest politikai boszorkányüldözést emlegetett, és az oroszok gyaníthatóan minden fórumon felleb­beznek.

Vajon mi áll a példaértékű WADA-döntés hátterében?

A testület 2015-ben létrehozott, önálló nyomozási jogkörrel rendelkező Hírszerző és Nyomozó Csoportja a moszkvai doppinglaborató­riumtól 2019 januárjában szerzett adatok nyomozati vizsgálatával megállapította, hogy mintegy ezer sportoló 12 ezer vérminta-eredményét eltüntették, manipulálták, törölték vagy kicserélték – mondta Borbély Zoltán ügy­véd, sportjogász a Va­sárnapi Borsnak.

– Ráadásul 2011 és 2015 között 30 sportágban pozitív teszteredményeket titkoltak el. A mostani szigor érthető, el­végre Oroszország visszaeső. A 2016-ban, a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vizs­gálóbizottsága kriminalisztikai módszerekkel bebizonyította, hogy állami támogatással, rendszerszinten doppingolnak.

Azért persze maradt kiskapu, ugyanis az az orosz sportoló, aki bebizonyítja ártatlanságát, indulhat világbajnokságon és olimpián. Valószínűleg a futballválogatottjuk sem marad le a vb-selejte­zőkről…

Ez megtörténhet, hiszen a WADA-kódex a tiszta és tiltottszer-mentes sport érdekében olyan alapvető jogelveket tesz félre, mint az ártatlanság vélelme, a büntetés egyéniesítésének elve, tehát a kollektív büntetés tilalma, a hatóságokat terhelő bizonyítási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy senki sem kényszeríthető saját ártatlanságának bizonyítására. Megtippelhetetlen, mit hoz a jövő, elvégre a 2014-es téli olimpia botrányai után is alkalmazták az oroszokkal szembeni szigort, mégis a 2018-as pjongcsangi téli olimpián Olimpikonok Oroszországból (OAR) néven győztek férfi jégkorongozóik.

Nehéz tisztán látni, amíg az oroszok a fellebbezésüket nem küldik el a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS).

Tény, igen bo­nyolult a helyzet. A svájci Neue Zürcher Zeitung például papírtigrishez hasonlította a szankciót, ez a lap biztosra veszi, hogy az oroszok küzdhetnek majd olimpiai érmekért To­kió­ban. Jogász lévén felmerül bennem: egy közel 147 millió lakosú ország kollektíve miként lehet becsületes vagy éppen becstelen? Vlagyimir Putyin orosz államelnök jól érvel, amikor a római jog alapján nem ért egyet a kollektív büntetés tilalmával. Szerinte a „bűnösség vélelme” nem lehet alapelv – és ebben kétségtelenül igaza is van.