A karriercsúcsán álló Fucsovics: a párom a lelki támaszom

Hogyan értékeli az elmúlt egy évet?

Nagyon jól sikerült. Hullámvölgyek ugyanúgy kijutottak, mint a mostani karriercsúcs, ami örömmel tölt el. Leginkább azt jelzi, megérte eddig is a sok munkát és hogy még többet kell dolgoznom.

A célját elérte: a top100-ba került.

Jövőre a top100 megerősítése a cél, mert az év minden hetében küzdeni kell ezért a helyezésért.

Ünneplésre jutott ideje?

Nem nagyon, hiszen már készülök az év utolsó tornájára, ami Pozsonyban lesz. Otthon azért egy finom tortát kaptam a páromtól, ami még a szokásosnál is jobban ízlett a siker után. Az ő támogatása nélkül talán nem is sikerült volna ezt az eredményt elérni, a barátnőm olyan lelki támaszt nyújt, ami lehetővé teszi ezt a munkát. A családom kiskorom óta támogat, pedig nem mindig volt könnyű velem.

A teniszt kedvelőkön kívül is egyre többen ismerik meg a nevét, hogyan viseli?

Örülök, de igyekszem megmaradni ugyanannak, aki voltam. Nekem a tenisszel kell foglalkoznom, minden egyébhez egyszerűen Marciként állok hozzá. Egyre többen kérnek  aláírást vagy egy közös fotót. Szerencsére a privát szférát tiszteletben tartják, de ha csak tehetem, szakítok erre időt, főleg a gyerekek kedvéért.

Hogyan kapcsolódik ki?

Nagyon kevés szabadnapunk van, így elsősorban filmeket nézek, de amikor módom van rá, elmegyek túrázni.

Ez a világranglista-helyezés azt is jelenti, hogy jövőre főtáblás lesz az Ausztrál Openen.

Bizakodó és elszánt vagyok, hogy sikerül egy Grand Slam-főtáblán is bizonyítanom és sikerrel venni néhány fordulót.

Erre a legbüszkébb eddigi pályafutása során?

Még a bázeli versenynél is kicsit büszkébb vagyok arra, hogy a Davis Kupa-csapattal sikerült hazai közönség előtt feljutnunk a világcsoportba.