A Győrnek nem kellő válogatott Tomori lapunknak: Edző biztosan nem leszek!

Bartha Csaba elnök szakmai okokkal magyarázta, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését. Ez mit takar?

Fogalmam nincs. Nekem sem indokoltak, csak annyit mondtak, a jövőben nem számítanak rám.

Csalódott?

Persze! Senki nem örül annak, ha nem számítanak rá.

Egyszer már el kellett jönnie Győrből. Nem bánta meg, hogy visszatért?

Nem. Élveztem az itt töltött éveket.

Most megint visszatér a Fradiba?

Egyelőre egyeztetek a menedzseremmel a lehetőségekről. Két-három héten belül választok klubot. Most még semmi konkrétumot nem tudok mondani, talán még az is elképzelhető, hogy külföldre megyek. Sosem játszottam máshol, csak itthon.

Kétszeres BL-ezüst- és KEK-aranyérmesként csak topcsapatok jöhetnek szóba?

Majdnem egy évig nem játszottam, így a legfontosabb az állandó játéklehetőség. Ha nem is hatvan percet, de legalább egy félidőt mindig a pályán szeretnék tölteni. Persze az sem mellékes, hogy stabil BL-résztvevő legyen a klub.

Egyébként hogy van a lába?

Egyre jobban. Már egy hónapja játszom, lassan kezd teljesen rendbe jönni, de még kell egy kis idő, mire teljesen felépülök. Egy év azért hosszú idő. Szerencsére már nincsenek fájdalmaim, „csak” formába kell lendülnöm.

Pedig a hírek arról szóltak, hogy nem jött teljesen rendbe a térde…

Ez nem igaz. Semmilyen fájdalmam nincs. Az orvosok remek munkát végeztek.

Huszonkilenc éves, több súlyos sérüléssel a háta mögött. Gondolkodik már a kézilabda utáni életén?

Korai a kérdés. Jelenleg azt kell eldöntenem, hogy a következő két évben melyik csapatban játszom. Aztán majd átgondolom, hogyan tovább.

Két év, és nincs tovább?

Az biztos, hogy két évig még játszom, aztán meglátom, mit hoz a jövő.

Vezér a pályán, vezér lehetne a pálya szélén is...

– Sosem voltak edzői ambí­cióim. Talán a háttérben dolgozva maradnék a sportágban, például marketingterületen, de a pálya szélérôl dirigálás nem az én világom.