Folytatódik a magyar úszóbotrány: "agyba-főbe verték a WC-ben azt, aki nem teljesített"

Kiss Noémi író fiatal sportolóként a Spartacusban szintén elszenvedte a kegyetlenkedéseket. Az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina edzőtársaként próbálta átvészelni a hétköznapokat, végül abbahagyta az úszást. A múlt emlékeitől máig nem tudott teljesen megszabadulni, az akkori történések több művében is visszaköszönnek.

Kiss Noémi a Blikknek elmondta, annyiban meglepte Cseh László vallomása, hogy azt gondolta volna, ezek a módszerek a nyolcvanas-kilencvenes évek végén eltűntek. Ráadásul Csehnek korábban, az úszószövetség elnökségi tagjaként lett volna módja ezt a témát felvetni.

"Amikor megjelent az úszó Szepesi Nikolett könyve, sokan nem hitték el, hogy mindaz meg is történt. Ő írt először az uszodai atrocitásokról... A Spartacusban a Kicsi bácsiként elhíresült masszőr szexuálisan molesztálta a lányokat, lihegett körülöttünk. Nagyon vártam, hogy a fizikai erőszakról beszéljenek az úszók, hiszen mindez köztudott a sportágon belül, de sajnos a legtöbben hallgatnak, még mindig nem mernek megszólalni. Pedig a négyszeres olimpiai bajnok Darnyi Tamás is nyilatkozott olykor róla, hogy Széchy Tamás, az edzője verte... De a szövetségi kapitány Sós Csaba sem beszélt, pedig dolgozott együtt Turival, és ismerte a módszereit."

"Tehetségként kerültem a Spartacusba, Kiss László volt a vezetőedző, Turi a segítője. Kiss sosem alkalmazott testi fenyítést, de elképesztő kemény edzésadagot írt elő. Ha valaki nem teljesített megfelelően, akkor jött Turi, a piszkos munkát ő végezte el. Az is előfordult, hogy berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte" - emlékezett vissza.

Arra a kérdésre, hogy hallott-e arról, hogy más úszóklubnál is történt hasonló, így válaszolt:

„Nem, de ha elvégeztük az előírt munkát, szinte semmire nem maradt erőnk, még a beszélgetésre sem...
Egerszegi Krisztina edzőtársa voltam, együtt féltünk, sírtunk, rettegtünk a tréningeken, próbáltuk kezelni a magunk módján a helyzetet. Még az is enyhített a fájdalmunkon, hogy az edzőkre gúnynevet akasztottunk.
Ha így hívtuk őket egymás között, az már vigaszt jelentett."

Mint kiderült, a szülők sem tudtak segíteni, mert nem tudtak ezekről a történésekről.

„Akkoriban a szülő legfeljebb a bejáratig vihette a gyerekét, aki aztán egy zárt világba került. Most már sokkal jobb a helyzet, hiszen a hozzátartozók beszélhetnek az edzőkkel, nézhetik a tréningeket. És a szövetségtől is látni, hogy változást akar, elindult egy folyamat, Wladár Sándor elnök és Sós Csaba kezdeményezése után például már lehet jelenteni a gyerekek elleni jogsértéseket."

Kiss Noémi elmondta, a mai napig nem sikerült túltennie magát a történteken.

Mi, egykori úszótársak létrehoztunk egy Facebook-csoportot, ahol húsz-harminc év után is beszélünk arról, ami annak idején történt. 
Ha a fiamat viszem edzésre, gyakran az eszembe jut, min mentem át, és neki már nem kell... De a mai napig előfordul, hogy az akkor történtekkel álmodom."

Az egykori úszó szerint volt olyan edző, aki utólag elnézést kért tőlük.

"Az is megtörtént, hogy egy korábbi interjúmat, amelyben beszéltem a bántalmazásokról, Turi György is lájkolta. Azt gondolom, Cseh nyilatkozata elismerésre méltó, nehéz erről beszélni, de ő megtette.
Nagyon várom, hogy Egerszegi Krisztina is meséljen arról, miken és hogyan jutottunk túl... És itt nem is az a cél, hogy utólag Turit keresztre feszítsék, hanem az, hogy végre nézzünk szembe a múltbeli történésekkel, sérelmekkel."