Torghelle Sándor: Magam alatt vagyok

Alighanem szebb születésnapra számított…

Nem kérdés!

Ha minden normál mederben zajlott volna, még tartana a bajnokság, és lehet, hogy a végén mi is örülhetünk. Ott lesz a Vasasban a következő szezonban?

Nem tudom. A szezon végén lejár a szerződésem. Most magam alatt vagyok. Az emberben ilyenkor felmerül a kérdés: érdemes folytatni?

Befejezi?

Nem tudni, mit hoz a holnap. Még folytatjuk az edzéseket, csinálom becsülettel, aztán meglátjuk. Fizikálisan felveszem a versenyt a fiatalokkal. Jó, jó, a gyorsaságom megkopott. De azért igazoltam egy éve a Vasashoz, hogy újra focizzak az élvonalban. Aztán jött a vírus, és átírta a terveket.

A Vasastól maradhatna?

Még nem beszéltünk. Első körben azokkal tárgyalnak, akikre hosszú távon támaszkodhat a klub. Hát, én már nem vagyok ez a kategória… De, ha hajlandóak tárgyalni velem, örömmel veszem, mert az azt bizonyítja: elégedettek a munkámmal, számítanak még a rutinomra.

Nem bánja, hogy egy éve épp azt az MTK-t hagyta ott, amely most visszatér az NB I-be?

Nem én döntöttem a váltásról. Az okokról pedig már felesleges beszélni.

Air Sándor visszavonulása aligha hagy szurkolót hidegen.

Egyik felük kedvelte, a másik megmosolyogta. Együtt tudtam élni a szurkolói rigmusokkal, sőt, még motiváltak is, de amikor az édesanyámat emlegették, az fájt.

És mi volt pályafutása legszebb pillanata?

Egyet nem tudok kiemelni, sok élményben volt részem. Például a válogatottban két gólt lőttem Kaiserslauternben a németeknek. Szerintem ott nyílt meg előttem a külföldi lehetőségek sora. Így Anglia. A Crystal Palace-ban játszhattam, aztán pályára léptem BL-ben a Barcelona ellen. És még sorolhatnám az élményeimet.

És a negatívumok?

Amikor a 2016-os Eb előtt kitettek a válogatottból.

Mihez kezd, ha befejezi?

Maradok a focinál. Juhász Rolanddal három éve Tápiószentmáronban gyerekekkel foglalkozunk. Élmény! Sok a tehetség, vagy száz gyereket tanítunk, igyekszünk átadni, amit tudunk. Számomra ez a jövő. Bár úgy érzem, legalább egy év még bennem van.