Vadócz Krisztián: Csak megmutatom, ki vagyok - interjú

Milyen újra Honvéd-címeres mezt viselni?

Mondhatnám, hogy különleges, de nem. Sokkal inkább jó, hozzá vagyok már szokva az elmúlt nyarak alapján. 

Viszont eddig mindig tovább­állt. Mi változott?

Csupán az én válaszom volt más, a klub mindig ugyanazon keretek között tett nekem ajánlatot. Az elmúlt években nem voltak itthon képben velem kapcsolatban. Nem kaptam meghívót a válogatottba, most nyáron viszont bizonyíthattam, miért játszom külföldön. Ne gondolja senki, hogy levezetek, fogok én még külföldön játszani. Ez most csak egy intermezzo. Megmutatom, jó játékos vagyok, mi az elképzelésem a futballról és milyen hatással vagyok a csapatra.

Óriási örömmel fogadták a szurkolók.

Majd akkor örüljenek, ha jól játszom. Eredménycentrikus vagyok, az alapján éltessenek, ne pedig előtte. Utána már jöhetnek a dalok. 

Mi a véleménye a válogatottról és Marco Rossi kinevezéséről?

Fogalmam sincs, hogy mi fog történni a válogatottnál. Nem egyszerű feladat, nagyobb a merítési lehetősége Rossinak, mint anno itt a Honvédnál. Nyilván jó dolog, hogy pár nyaranta találkoztunk, és odaengedett a csapat közelébe, van egyfajta alapkapcsolatunk. Vi­szont a kapitányi poszton száz-kétszáz játékosból kell kiválasztania húsz-harmincat. Ez nem arról szól, hogy nosztalgiázik kicsit, és a Honvédból csinál válogatottat. Majd az első kerethirdetésnél kiderül, hogyan gondolkodik. Sok sikert kívánok neki! 

Na és a magyar csapatok nemzetközi szerepléséről?

Ahhoz, hogy fel tudjunk emelkedni, tovább kell jutnunk, éppen ez a lényeg. Nem sírni kell, hanem kihasználni a helyzetet, hogy ott lehetünk. Pont az ilyen mérkőzések tudnának segíteni, hogy bebizonyítsuk, jobbak va­gyunk, mint a megítélésünk. 

Kínozta bármikor honvágy?

Nem, továbbra is külföldpárti vagyok. Bárhol játszottam, mindig közelebb éreztem magam a nemzetközi labdarúgás színvonalához. 

Mintha inkább negatívan, mint pozitívan gondolkodna a magyar futballról. 

A magyar játékstílusban kevesebb a párharc, akadnak ki nem kényszerített hibák, épp ezért nem tud olyan gyors lenni. Az eredmények mutatják ezt, nem az én kitalációm. 

Melyik ország labdarúgásra áll a legközelebb önhöz?

Rengeteg országban játszottam, ezért azt mondom, az én játékom alkalmazkodó. Ez középpályásként nem is biztos, hogy rossz. 

Hogyan viseli a párja a sok költözést?

Ő modellként még többet utazik. Viszont lassan már a családalapítás fázisában vagyunk. Szóval nem unalmas az életünk, benne van a játékosság. 

Mikorra tervezik a családalapítást?

Tervezzük, és majd kialakul. Elvégre erre megy ki a játék minden párnál, hogy legyen gyerekük. Ha bejön a képbe, majd alkalmazkodunk hozzá, hiszen az életünk úgyis az alkalmazkodásról szól.