Kapitánytörténelem: Jenei belátta, képtelen kierőszakolni a változást

Egykor Détári Lajos volt a kulcsfocistája, nemrég Détár Enikővel a főszerepben Zilahy Lajos: Az utolsó szerep című művét élvezte Budapesten feleségével, a korábbi vívó  Ilonával. A 81 éves mester jól emlékszik, amikor 1992-ben ajánlatot kapott az MLSZ-től, habozás nélkül igent mondott.

– Azt hittem, a játékosok vevők a változásra, de kiderült, az általam kért rövid passzos futballra nem áll át a csapat, amely kedvelte az igen káros magas ívelgetést is – mondja Jenei, aki csodás ajánlólevéllel érkezett, hiszen 1985-ben a Steaua Bukaresttel a Barcelona rovására BEK-et nyert. Máig elismeréssel szól Helmut Duckadam kapusáról, aki négy Barcelona-büntetőt hárított a 11-es lövő párbajban.

– Minden edzés után 30 percig túlórázott, gyakorolt, mestere volt a büntetőhárításnak, tudta, hogy amit akar, azt képes is megtenni.Jenei kapásból visszautasítja azt az állítást, miszerint ő minden idők legkiválóbb romániai edzője, majd kritizál egy sort. Úgy látja, a magyar futballisták még mindig Puskás Ferenc nimbuszából próbálnak megélni.

Amikor nálunk nekiveselkedett, Európa meglepődött az osztrákok (2-1) és ukránok (3-1) elleni barátságos meccsek eredményén, és a görögökkel szemben kiharcolt 0-0-s vb-selejtezőn is, csakhogy a Népstadionban Izlandtól elszenvedett 1-2-es vb-selejtező jelezte a rút futballvalóságot.

– Miután 1993. március 31-én a Népstadionban a görögöktől 1-0-ra kikaptunk, világossá vált, az egy végzetes fiaskó. Noha senki sem indítványozta a távozásomat, rádöbbentem, képtelen vagyok változást ki-erőszakolni, ráadásul nem állt mellettem senki, aki segített volna. Az akkori kormányzat magára hagyta a futballt. Ha visszapörgethetném az időkereket, belevágnék egy plusz Eb-selejtező-sorozatba, most ugyanis olyan miniszterelnöke van az országnak, aki támogatna – teszi hozzá.

De hát 1993 tavaszán leköszönt tisztéről, és bár a székesfehérvári Parmalat FC szerződést kínált neki, minőségi játékosanyag híján nem sokáig próbálkozott, inkább visszatért Romániába.

Nagyváradon és Magyarországon máig megsüvegelik, bár kesernyésen újságolja, hogy 15 éves unokája, Dáriusz nem a Steaua, hanem a Dinamo Bukarest szurkolója.