Beckenbauer is tisztelte Harsányit

Harsányi Horváth Józseffel párban az Újpesti Dózsa védelmének közepén remekül takarított a 70-es években. Az U23-as Eb-győztes, négyszeres magyar bajnok védő remeklésének is köszönhető, hogy az 1973/1974-es idényben a lila-fehérek BEK-elődöntőig jutottak, és végül csak a végső győztes Bayern München tudta őket megállítani.

– Szégyenkezésre nem volt okunk, hiszen abból a bajor csapatból pár héttel később hét játékos világbajnok lett – mesélte Harsányi, aki a Dózsától nem kapott tanácsi lakást, ezért 1975-ben Svájctól kért politikai menedékjogot.

– Sajnos kissé elszámítottam magam, mert nem beszéltem nyelvet, ráadásul az MLSZ két évre elmeszelt. Feketén persze edzettem a Bundesliga 2-ben, majd szerencsére a FIFA megfelezte az eltiltásomat – beszélt a nehézségeiről Harsányi. – Németország után az amerikai San Diego Sockersben és a Rochester Lancersben fociztam, előbbiben a mexikói zseni Hugo Sánchezzel együtt. Aztán a New York Arrowsszal két amerikai bajnoki aranyat nyertem teremfutballban.

Harsányinak pompás sajtója volt Amerikában, így 1978-ban a New York Cosmos meghívta egy világ körüli futballútra.

– Akkoriban Beckenbauer középső védőt játszott a brazil Carlos Albertóval, ám kikötötte: engem akar jobbhátvédnek. A túra záró bankettjét a World Trade Center 107. emeletén rendezték, ahol a német futballsztár ezüstből készült almát adott valamennyi játékosnak, benne 2000 dollárral.

Harsányi szerepelt Becken­bauer 1980. szeptemberi búcsúmeccsén, amin Pelé is pályára lépett.

– A braziltól sosem tartottam, Gerd Müllertől már inkább, ő a hatalmas fenekével remekül fedezte a labdát – idézte fel a háromszoros válogatott védő, aki Belgiumban még lehúzott két idényt, majd Svájcban edzősködött, és még ötvenöt évesen is beszállt focizni.

– Ennek ára volt, mert mindkét csípőmbe protézis került. 2017-ben végleg hazaköltöztem, Siófokon élek nyugdíjasként. Élvezem, ha az egykori újpesti társaimmal találkozhatok.