Focibirodalmat épít a kínai elnök

Nem ismer határokat Kína, ha a futballiparról van szó. A politikai vezetés a sportot tekinti az egyik legfontosabb PR-eszközének a pekingi olimpia óta, amiből nem maradhat ki egy futballbirodalom kiépítése.

– Először a bajnokságot erősítik meg sztárfocistákkal – kezdte a Borsnak Szabados Gábor sportközgazdász. – Ha folyamatosan sztárok ellen játszanak a kínai focisták, és az utánpótlással is hasonló vehemenciával foglalkoznak, mint más sportágakban, akkor egy évtizeden belül a válogatottjuk is meghatározó lehet a világon.

Hszi Csin-ping elnök célja, hogy 2030-ig világbajnokságot rendezzenek, sőt megnyerjék a tornát, valamint a sportipar értékét közel kilencszázmilliárd dollárra (264 ezer milliárd forint) tornázza fel.

– Ha így folytatják, akkor a négy nagy bajnokság (spanyol, angol, német, olasz – a szerk.) kivételével bármelyik ligát, akár a franciát is képesek lehetnek megelőzni erősorrendben – mondta a szakember, aki hozzátette, a klubvilágbajnokság mintájára nem elképzelhetetlen egy kínai–európai vegyes bajnokság megalakulása, de véleménye szerint ez a Bajnokok Ligáját nem veszélyeztetné.

Téli nagybevásárlás

A sztárok kizárólag a pénz miatt mennek Kínába, szakmai kihívást egyelőre nem jelent a bajnokság. Általános nézőpont, hogy az ország élhetetlen az európai hétköznapokhoz szokott focisták számára, ezért például a családjukat nem is szívesen viszik magukkal.

Carlos Tévez (Sanghaj Senhua), heti 222 millió forintos fizetés

Oscar (Sanghaj SIPG), heti 145 millió forintos fizetés

Axel Witsel (Tiencsin Csüancsien), heti 92 millió forintos fizetés

Meghódítják Európát is

Ahogy az európaiak számára fontos, hogy jelen legyenek a kínai piacon, ugyanígy fordítva is igaz. Klubokat vesznek, és a cégeknek megéri a szponzorpiacra is betörni.

INTER (olasz): 70%-os kínai részesedés 86 milliárd forintért.

Man City (angol): 13%-os kínai részesedés 117 milliárd forintért.

Atlético Madrid (spanyol) 20%-os kínai része­se­dés 14 milliárd forintért.