A három leggyakoribb gazdasági bűncselekmény, amiről hallhat a hírekben (x)

A bűnelkövetési toplistát leggyakrabban a vagyon elleni bűncselekmények uralják. Az ide sorolható cselekmények szinte mindennapos résztvevői a híradásoknak. Mégis, kevesen tudnak eligazodni a hasonló bűncselekmények fogalmi elhatárolásának rendszerében. Mi alapján dönti el a bíróság, hogy például sikkasztásért vagy hűtlen kezelésért vonnak valakit felelősségre? A különbség súlyos börtönévekben mérhető, ami a gazdasági bűncselekmények egészére vonatkozik. Tartson velünk cikkünkben, amiben leleplezzük a három leggyakoribb gazdasági bűncselekmény tényállási elemeit, és a közöttük lévő különbségeket.  

Ne hagyja, hogy e bűncselekmények bármelyike vagyoni hátrányt okozzon Önnek, tanácsainkkal észreveheti a figyelmeztető jeleket! Ellenben ha Önt vagy hozzátartozóját gyanúsítják bármely vagyon elleni bűncselekmény elkövetésével, a lehető leghamarabb forduljon tapasztalt büntetőjogi ügyvédhez! Ugyanis az elkövető sokszor nincs tudatában annak, hogy súlyos bűncselekményt követ el. A Vidákovics Ügyvédi Iroda széles körű és több évtizedes tapasztalattal segíti Önt az adott ügyben, lépjen velünk kapcsolatba még ma! 

Csalás 

A csalás bűncselekményével sok helyen találkozhatunk a sajtóban, előfordulhat a legkülönfélébb formákban. Nézzük, büntetőjogilag mit jelent, ha az elkövetőt csalás miatt vonják felelősségre. 

A hatályos Btk. szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 

Az elkövetési tárgy, amelyre a bűncselekményt elkövetik, lehet ingó vagy ingatlan, illetve érinthet valamely vagyoni jogviszonyt is. Az elkövetési magatartás kétmozzanatú, aminek első fázisa a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás, második fázisa pedig a károkozás. A tévedésbe ejtés az elkövetőtől aktív magatartást kíván meg, amely során a valótlanságot valóként tünteti fel, így a megtévesztettben hamis képzetet kelt. A bűncselekmény megállapításához nem szükséges, hogy a tévedésbe ejtés reálisnak tűnő vagy alaposan kidolgozott valótlansággal történjen, elegendő, ha alkalmas a sértett megtévesztésére.  

A tévedésben tartás passzív magatartással valósítható meg, ami azt jelenti, hogy az elkövető nem oszlatja el a sértett már meglévő tévedését. Szemléletes példa csalás ezen típusára, ha a sértett azt gondolja az amúgy eladósodott elkövetőről, hogy tehetős, tőkeerős vállalkozó. Az elkövető felismeri a sértett tévedését, de a kölcsön átvétele érdekében azt eltitkolja. Ha a sértett ismeretében lett volna az elkövető valós anyagi helyzetének, - hogy a kölcsön visszafizetésére  már a kölcsön felvételekor sem volt lehetősége - akkor nem biztosított volna a számra semmilyen összeget. A csalás megállapítható akkor is, ha az elkövető vagyoni helyzete lehetővé tenné a visszafizetést, de bizonyítható, hogy ennek szándéka hiányzott.  

A kétmozzanatú cselekmény második fázisa a károkozás, amely a csalás eredmény.. A törvény szerint kár a vagyonban bekövetkező értékcsökkenés, de kárnak kell tekinteni azt is, ha az elkövető az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét nem fizeti meg (szállodai, éttermi számla). 

A csalás egyenes szándékkal megvalósított, célzatos bűncselekmény, melyben az elkövető célzata jogtalan haszonszerzésre irányul. 

A bűncselekmény vétségként két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő , ha az elkövető a csalással kisebb kárt (ötvenezer-egy és ötszázezer forint között) okoz, vagy a szabálysértési értéket (ötvenezer forintot ) meg nem haladó kárt okozó csalást bűnszövetségben, közveszély színhelyén, üzletszerűen vagy jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el.  

Jóval súlyosabban, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetentő a kisebb kárt okozó csalás is, ha azt a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. 

További minősítő körülménynek számít a csalással okozott kár mértéke, eszerint megkülönböztetünk nagyobb kárt (ötszázezer-egy és ötmillió forint között), jelentős kárt (ötmillió-egy és ötvenmillió forint között), különösen nagy kárt (ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között), illetve különösen jelentős kárt (ötszázmillió forint felett).  

Sikkasztás 

A sikkasztás szintén egy ezerarcú bűncselekmény, ugyanis a tényállás egyik fontos elemét jelentő rábízás többféle jogügyletből származhat. De milyen tényállási elemekből épül fel pontosan a sikkasztás meghatározása? Segítségünkre siet a Btk. normaszövege, amely kimondja, hogy aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el.  

Az elkövetési tárgy az idegen ingó dolog, amelyet a sértett jogszerűen rábíz az elkövetőre. A rábízás történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, a bűncselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége a formának. A sikkasztás tehát a sértett rendelkezési jogát sérti a dologra nézve. Az elkövetési magatartás a jogtalan eltulajdonítás és a sajátjaként rendelkezés. A sikkasztás bűncselekményét csakis szándékosan lehet elkövetni. A sikkasztás minősítet esetei a csalásnál említett vagyoni kár mértéke szerint súlyosabban büntetendők. Ugyanígy súlyosabb minősítésű a különböző értékhatárok tekintetében elkövetett sikkasztás, ha azt bűnszövetségben, közveszély helyszínén, üzletszerűen  követik el. Sikkasztás tipikus példája, ha az elkövető vállalkozási szerződés keretén belül átvesz bizonyos pénzösszeget a sértettől, amit anyagbeszerzés helyett saját céljaira fordít.  

Adócsalás  

A médiában gyakran emlegetett, korábban ismerősen csengő adócsalás fogalmát a hatályos Btk. költségvetési csalásra változtatta, mely egyben ki is bővült. A jogalkotó célja ugyanis egy következetesebb, átláthatóbb szabályozás és szankciórendszer megalkotása volt. A bűncselekmény az elkövetési magatartások szempontjából három halmazra különíthető. Aki 

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, 

b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy 

c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, 

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

A bűncselekmény büntetési tételei a költségvetési csalással okozott kár értékéhez és bizonyos speciális minősítő tényezőkhöz igazodnak. Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha az elkövető(k) bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi(k) el.  

Mindhárom “toplistás” gazdasági bűncselekmény súlyos büntetési tételekkel fenyeget, amelyhez elegendő egy meggondolatlan lépés és máris kedvezőtlen irányba mozdulhat az eljárás. Az Ön és hozzátartozójának jövője, családja biztonsága, cégének vagy személyének jóhírneve a tét! Bármely vagyon elleni bűncselekményről legyen szó, a büntetőeljárás kimenetele nagyban függ az Ön gyors reakciójától és higgadt, megfontolt döntésétől. Az első és legfontosabb lépés, hogy már a gyanú felmerülésekor keressen meg büntetőjogban jártas, tapasztalt ügyvédet, aki az ügy részleteit figyelembe véve ki tudja dolgozni a leghatékonyabb védekezési stratégiát.