Apró lépésekben halad a győzelem felé Erőss Zsolt hegymászó. A férfi, aki a szlovák Tátrában összetörte mindkét lábát, többet nem néz hátra. Legfőbb célja, hogy talpra álljon, hegyet másszon.
SÉRÜLT HEGYMÁSZÓ - Határozottan jobban érzi magát Erőss Zsolt hegymászó, amióta az Országos Rehabilitációs Intézetbe került. Fel tud kelni az ágyából, erősítő edzéseket végez, a napjai már nem csak fekvéssel telnek. A programok rendszert visznek az életébe, így elindult egy úton, aminek a vége csak a gyógyulás lehet.
Erőss Zsolt úgy tekint a rehabilitációra, mint egy edzőtáborra Fotó: Móricz István
– Mindennap végzek erősítő gyakorlatokat, amik nem engedik, hogy elsorvadjanak az izmaim. Egyelőre még nagy fájdalmaim vannak, de az idő múlásával ez is meg fog szűnni. A döntésemet soha nem kérdőjelezem meg, most már csak egyetlen cél lebeg előttem: bár kis lépésekben haladok, újra járni fogok! Ha pedig a séta már simán megy, elkezdem majd a futást, a futás után pedig jöhet a mászás – szögezte le Erőss Zsolt.
– Nagy trauma ért, de ha az ember gödörbe kerül, nem siránkozhat, csak azt kell néznie, hogyan kerül ki onnan. Az életemnek az ad értelmet, hogy a természetben vagyok és feladatokat hajtok végre, ettől pedig nem akarok megválni. Ha nem hegyet másznék, akkor búvárkodnék. Erőss Zsolt feltehetően még hónapokig kórházban marad, de hétvégente hazamehet a családjához és kislányához, Gerdához. A férfi egyetlen pillanatban sem kételkedik: döntése helyes volt, elhatározása sziklaszilárd. A félelmek álmában mégis megjelentek.
– Egyszer álmodtam csak a lábaimmal, furcsa volt. Az egyik hosszabb volt, a másik pedig rövidebb, és csetlettem-botlottam – mosolyodott el a férfi, aki azt is hozzátette: amputált lábának a látványához is hozzászokott már. Az erősítés mellett lassan léglábakkal kezd majd gyakorolni, aminek a segítségével megtanulja az egyensúlyozást.
