Két ellentétes politikai, történelmi szerepet játszó, egyesek által ajnározott, mások által bőszen kritizált történelmi személyiség egy szempontból holta után azonos: ellopták a koponyájukat. Gróf Tisza Istvánról és Kádár Jánosról van szó.
Kádár Jánost és feleségét a Fiumei úti temetô Munkásmozgalmi Panteonjában temették el Fotó: Takáts Péter
Gusztus kérdése
Zoja arca összerándult, amikor a Kádár-ügyről szólt. A volt pártfőtitkár 1989. július 6-án hunyt el, tizennyolc évvel később a holtteste a bomlás állapotában nem lehetett éppen kellemes látvány, hiszen vaskoporsóban feküdt, mely köztudomásúan lassítja a test oszlását. Ez az oka annak, hogy a fejjel együtt a felsőtest egy részét is kivették a koporsón vágott 30x30 cm-es résen át. A rablók úgymond jól időzítettek, ugyanis a sírkert biztonsági emberei május elsején éjfél körül ellenőrizték azt a területet. A két férfi erős lehetett, hiszen a sír fedlapja legalább három mázsa. A rendőrség ismeretlen tettes után rongálás vétsége miatt nyomozott, de az ügy már afféle befejezetlen akta. Talán érdemes lenne újra kinyitni, és Németországban körülnézni.
Különös fehér Skoda
Tiszát 1918. október 31-én, zuglói, Herminamező úti lakásán, a Roheim-villában lőtték le. A tetteseket a Horthy-bíróság elítélte. A Tisza-kriptánál 1985 nyarán – noha ennek kapcsán számos más mendemonda is tartja magát – egy fehér Skodát látott két mezőőr. A szemtanúk akkor azt hitték, egy családtag látogatta meg kedves halottait. Csakhogy feltehetően akkor bolygatták meg a gróf koporsóját. Az értékes ékszerekhez nem nyúltak, de a koponyát elvitték. A gyulai rendőrök nyomoztak ugyan, ám semmire sem jutottak.
– A gróf gazdag volt, de az első világháborúban a saját vagyonát sem sajnálta arra, hogy a Monarchia hadseregét jobban felszerelje. A háború végére csak a Roheim-villa maradt meg – tudatja a sorselemző.
LÁTOMÁS - Az exminiszterelnök gróf Tisza István fejét 1985- ben lopták el a família Geszten lévő kriptájából, Kádár Jánosét pedig 2007. május 2-ára virradóra a Fiumei úti sírkertből. Kutakodtunk, s úgy fest, ha valaki venné a fáradságot, valahol Németország nyugati részén egy idős magyar-német férfinál meglelné mindkettőt. A különös gyűjtő neve: Ny..sz..ty..z. Minderről a Táborfalván élő Zoja Frangestől szereztünk tudomást.
Hetven körüli férfi a felbujtó.
Máig hiányzik Tisza gróf és Kádár rejtélyes körülmények között eltűnt koponyája. A táborfalvai sorselemző, Zoja Franges segítségét kértük, netán tud-e valamit a testrészek hollétéről. Nos, tud! Az ukrán származású hölgy a román határtól fél kilométerre található zsákközségben található Tisza-kripta és a megbontott Kádár-sír, no meg a két politikus arcképének tanulmányozása alapján újságolta:
– A koponyákat az a ma 70 körül járó magyar férfi lopatta el, aki az 1956-os forradalom után tizenévesen hagyta el Magyarországot – tudatta Zoja.
– Megmondom, miért tette. Gyermek- és ifjúkorában számos megaláztatásban volt része a szülei részéről. Lekicsinyelték, és ez dacot váltott ki belőle. Elhatározta, különleges tettekkel „bizonyít”, ezért adott megbízást arra, hogy a két híres ember koponyáját válasszák le a testükről. Különös motiváció, hümmögtünk, majd firtattuk, miként kerültek a mai Németország nyugati részébe a fejek.
– A német várost nem tudom beazonosítani, ám azt érzékelem, hogy az idős ember két, harminc körüli férfit bérelt fel a sírbontásokra. Jól megfizette őket. Az illetők táskában vitték át a magyar határon a koponyákat, amelyek jelenleg az amúgy már nyugdíjas, korábban ügyvédként – esetleg mérnökként – dolgozott ember házában találhatók. Az illető az otthonában egymás mellett, üveglap alatt tárolja a fejeket.
A rabló neve talány
A Franges asszony által Ny..sz..ty..z néven illetett idős férfi jómódú, s szerinte nem kizárt, hogy valamikor majd kiállíttatja a hasonló „érdeklődésű”, bizonyos szempontból alighanem aberrált személyeknél a koponyákat.
– A sírrablók betörtek a geszti kriptába, azért jelentős pénzt vettek fel. Ez magyarázza, hogy 2007-ben is elvállalták azt a feladatot, hogy a volt MSZMP főtitkár, illetve elnök fejét megszerezzék.
Egy férfi, két eset
Tamáskodtunk egy sort, felemlegetvén, hogy a közvélekedés szerint politikai mozgatórugó fedezhető fel a két lopás hátterében. Zoja ezt kizárta. Szó sincs arról, hogy az első világháborúba Magyarországot belesodró Tisza gróf holttestét esetleg a román Vasgárda valamelyik ma élő szimpatizánsa, netán az egykori Jugoszlávia területéről érkező ismeretlen gyalázhatta meg. Kádár esetében igaz, hogy a május eleji időzítés egyfajta fricska volt. Elvégre a munka ünnepének napja után történt a kegyeletsértő rongálás. Számunkra persze nem világos, ki és miért írta a Fiumei úti temető Munkásmozgalmi Panteonjának falára ezt: „gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat”.
A sorselemző asszony jövőbe, múltba is lát. Bizonyára elemezné tovább a mozaik kockákat, ha a rendőrség megkérné. Netán az Interpol is „kikockázhatná” a Zoja által papírra vetett betűkből a tolvaj nyugdíjas teljes nevét. Egyelőre ennyit tudunk: Ny..sz..ty..z. Olyan ez, mint egy sakkjátszma.
