Hazahozza ciprusi cégében tartott 900 millió forintnyi befektetéseit Simor András – ezt maga a jegybankelnök ígérte meg. A pénzügyi manőver azonban számos kérdést vet fel: még a szakértők véleménye is eltér abban, hogy mekkora összeg után és mennyit kell majd adóznia Simornak a Magyarországra történt átutalás után. Hogy mindez tudható legyen, a fôbankárnak néhány adattal szolgálnia kellene még. Azt, hogy mindezeket közzé teszi-e, lapzártánkig nem tudták megmondani a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztályán.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke engedett a nyomásnak és kijelentette: a tulajdonában lévő ciprusi társaság befektetéseit – körülbelül 900 millió forintot – „a lehetőségekhez képest a leggyorsabban” értékesíti, majd a társaságot megszünteti, a befolyó összeget pedig hazautalja. Nagy kérdés, hogy mekkora összeg üti az eladással a bankár markát.
Az adó megállapításához nélkülözhetetlen információ, hogy Simor András ciprusi cége milyen befektetéseket hajtott végre Fotó: MTI
– Ha a befektetéseit annyiért adja el, mint amennyiért vette, akkor nincs nyeresége. Tehát akkor nem kell a befektetési értékpapírból származó forrásadót (25%) megfizetnie a hazautaláskor – tudtuk meg Zara László adószakértőtől. Éppen ezért a legfontosabb kérdés, mennyit és mibe fektetett be Simor. Erről eddig hallgatott a jegybank vezetője.
Az adózás szempontjából ugyanis nem mindegy, hogy tőzsdei vagy nem tőzsdei papírokat vásárolt Simor ciprusi cége. A bonyolult adózási helyzet a következő példán keresztül jól érzékelhető. Tételezzük fel, hogy Simor 1000 millió forintot invesztált befektetési papírokba. Ha most, bevallása szerint 900 millióval rendelkezik, akkor 100 milliót bukott eddig, tehát nem kell adóznia. Ha viszont 300 millióért vett értékpapírokat, akkor 600 millió után kell fizetnie (900 millió Ft - 300 millió Ft = 600 millió Ft. Utóbbi adat az adóalap.).
Tehát csupán a vagyon mennyiségéből (900 millió Ft) nem számítható ki az adóalap. Ehhez szükséges lenne még további információkra: milyen értékpapírokba és menynyit fektetett. Ezek ismeretében tudható csak meg, hogy melyik adónem és milyen adókulcs szerint kell adóznia Simornak. A kérdéses adatokat egyedül Simor árulhatná el, de ezt eddig nem tette meg, igaz, erre hazai jogszabály nem is kötelezi.
Kocsis Zoltánt, a Dr. Vilmányi ügyvédi iroda közgazdásza további kérdőjelekről is említést tett.
– Cégmegszűnés esetén felmerül a probléma: mi lesz a társaság vagyonával: rendelkezik-e például ingatlannal, tárgyi eszközökkel, értékpapírokkal és ha igen, ezek milyen úton kerültek a tulajdonába – mondta a szakértő, aki szerint, mivel az adás-vételi szerződések nem nyilvánosak, valószínűleg sosem derül ki, hogy pontosan milyen összegekről van szó valójában.
