Zsidró Tamás: Féltem, hogy megvakulok!

Komoly pánik tört ki a napokban Zsidró Tamásnál – tudta meg a Bors. A mesterfodrász egyik reggel ugyanis arra ébredt, hogy homályosan lát. Egy másodperc alatt végigfutott rajta a rémület: mi lesz, ha nem láthatja többé imádott fiait, vagy nem hódolhat szeretett hivatásának, a fodrászatnak? A hajszobrász csak a Borsnak beszélt élete legrémisztőbb óráiról, amikor attól rettegett, megvakul.

– Átlagos napnak indult a múlt hét péntek is. Felébredtem, tet­tem-vettem, s arra lettem fi­gyelmes, a jobb szemem vil­lódzik. Először be­tudtam annak, hogy az időváltozást most biz­tos nem a fe­jem, hanem a sze­mem jelzi – kezdte la­punk­nak Zsidró.

– Elindultam a fodrászüzletbe, de beérve már nemcsak vil­- ló­dzott, hanem teljesen elhomályosult a látásom. Na, akkor azért már kicsit megijedtem, mondom, ez itt valami más lesz… Szerencsére egy kedves barátom villámgyorsan intézkedett, és egy óra múlva már egy neves szemész professzor klinikáján, a vizsgálószékben ültem. Rendesen be voltam rezelve, és alig láttam valamit, de a feketeleves még csak ezután jött – emlékezett a sztárfodrász, akit legnagyobb megdöbbenésére rögtön benn is tartottak a kórházban.

Az orvosok ugyanis megállapították, hogy Zsidró jobb szemének tartóhártyái két helyen is kiszakadtak, ami bármikor tovább-, és végül leszakadhat, azon pedig már csak egy kockázatos, többórás szemmű­- tét se­gíthet, ha egyáltalán meg tudják menteni a szeme vilá­gát.

– Bevallom férfiasan, nagyon féltem, hogy megvakulok a jobb szememre, úgyhogy azt csináltam, amit javasoltak: beleegyeztem az azonnali műtétbe. Végül lézerrel úgymond „visszahegesztették” a leszakadt hártyákat, és szerencsémre már aznap otthon lábadozhattam – mondta mára maga mögött hagyva az ijesztő esetet a sztárfodrász, aki sem a látásából, sem a humorérzékéből nem veszített.

– Szóval, ha úgy hagyom, az­után csak aszimmetrikus frizurát vágok – nevetett fel a sztori végén Zsidró, akiben jóked­ve ellenére azért mély nyomot hagyott a váratlan proce­dúra.

– Az ember hajlamos elhin­ni, hogy halhatatlan, vele sem­mi sem történhet. Én alapvetően egy optimista, jó kedélyű pali vagyok, de azért ez az ijedelem elgondolkodtatott. Rettenetes volt belegondolni is, hogy ne adj isten nem láthatom a fiaimat, vagy többé nem foghatok ollót a kezemben – mondta őszintén a hajszobrász, aki a kiváltó okot azonban ma sem tudja.

– Dr. Kiss Huba és prof. Nagy Zoltán Zsolt, az orvosaim azt mondták, valószínűleg megerőltettem magam sport közben, vagy hirtelen túl nagyot emeltem. Ímmel-ámmal eddig is odafigyeltem az egészségemre, de azt hiszem, ez egy komoly intő jel volt, hogy ezután sokkal jobban vigyáznom kell magamra.