Színházba már nézőként sem jár Lorán Lenke

A 88 esztendős komika remekül érzi magát a bőrében, semmi sem törheti meg rendíthetetlen optimizmusát.
A 88 esztendős komika remekül érzi magát a bőrében, semmi sem törheti meg rendíthetetlen optimizmusát.

Az alapvetően mindig jó kedélyű Lorán Lenke életigenlő optimizmusából nemcsak a hozzá hasonló nyugdíjaskorúak, hanem bármely korosztály példát vehetne. Bár barátnője, Csala Zsuzsa két évvel ezelőtti elvesztése után sokat foglalkoztatta a halál gondolata, azóta megtalálta a módját, hogyan terelje el a figyelmét a komor gondolatoktól.

– Imádok tévézni. Személyes kapcsolatom van a televízió-ban látható összes műsorral és információval. Vagyis úgy élem az életemet, mintha személyesen én is ott lennék a dobozban, és onnan kapom az impulzusokat. Így egyáltalán nem vagyok kizárva a világból, és sosem maradok le a fontos eseményekről – újságolta elégedetten a 88 éves komika, aki kérdésünkre hosszas gondolkodás után sem tudta meghatározni, milyen jellegű műsorok szórakoztatják leginkább.

– Mindenevő vagyok, az esti sorozatoktól a hírműsorokig jöhet bármi. Nyomkodom a távirányítót, és ha valami nem tetszik, akkor csak egy gombnyomás, és máris megyünk tovább. Megállás nélkül zongorázom a gombokon. Ha valamin felhúzom magam, rászólok a készülékre: most már hagyd abba, nem bírlak, menjünk tovább, kérek egy másik embert! Dü­höngök picit, káromkodom, szidom a tehetségteleneket, a korrupciót, és máris elszállt a mérgem. Az alaptermészetem de­rűs, úgyhogy nem idegeskedem semmin, mindig optimista va­gyok. A haragtartás sem az én műfajom.

Lelkében mindig színésznő marad, de a mesterségét már nem gyakorolja. – Már fellépőként és nézőként sem szoktam színházba járni. Telefonon tartom a kapcsolatot egykori kollégáimmal, néha egyik-másik személyesen is meglátogat – magyarázta Lorán Lenke, aki mostanában csak ritkán mozdul ki a Nagymező utcai otthonából.

– Mindennap már nem szaladgálok le az újságoshoz sem, mert abból a korból és súlyból is kinőttem. Nem vagyok egyedül, a családom rendszeresen látogat, az egyik barátnőm pedig itt van velem, és segít mindenben. A mindennapi vidámság szerencsére még most is velem van, azt nem lehet tőlem elrabolni. Ez az egy dolog éltet – tette hozzá kacagva.