Szerelme hisztijéről is posztolt videót Istenes Bence

Tizennégy hónap telt el a kisfia, Natan születése óta. Hogy érzi, ön mennyit változott ez idő alatt?

Továbbra is bennem van Istenes Bence, a csibész, aki őrültködik, aki szívatja a barátait, időnként eljár bulizni és éli a hétköznapi harmincasok életét, de megszületett a másik Istenes Bence, a családapa. Nagyon élvezem az éle­temnek mindkét oldalát, rá­adásul mivel Adéllal őszintén, ösztönösen neveljük a kisfiunkat, úgy tűnik, hogy ez a mód követendő példa lett az emberek szemében. Szeretik látni, ahogy Natannal élünk, sőt azóta a közvetlen környezetünkben is többen kedvet kaptak ahhoz, hogy fiatalon gyereket vállaljanak.

Mit jelent az, hogy ösztönösen nevelik Natant?

Mi egy fiatal, lendületes család vagyunk. Adéllal úgy érezzük, hogy nem kell görcsölve, befeszülten nevelni a gyereket. Nem áll meg a Föld attól, hogy szülővé válsz, továbbra is tudsz utazni, és tudod építeni a karriered. Azt gondolom, hogy úgy jó, ha egy ember lazán és felszabadultan éli az életét, miközben céltudatos és alázatos a munkájában. Többek között ezért mertük meglépni a németországi költözést is: éreztük és hittük, hogy vár ránk valami még jobb. Tavaly idősek és fiatalok, ismert és ismeretlen emberek írtak nekem, hogy évek óta félnek változtatni az életükön, eddig nem mertek lépni, de mi erőt adtunk nekik Szeretném felhívni az emberek figyelmét, hogy lehet nagyot álmodni, a videónaplóm többek között ezt is megmutatja.

A videókkal a magánéletébe is betekintést enged, mi a célja ezzel?

Olyan témákat akarok feszegetni, amelyek mindenkit érintenek egy párkapcsolatban, csak nincsenek kimondva. A félelmekről akarok beszélni, arról, hogy miért megy tönkre sok párkapcsolat, ha megjön a gyerek, és arról, hogy mik az apává válás legnagyobb nehézségei. Egyre felszínesebbé kezd válni a világ,mindenki csak a szépet és a jót akarja megmutatni a közösségi oldalain, miközben mindenkinek vannak hétköznapi problémái.

Ön miért szeretné felhívni ezekre a figyelmet?

Annak ellenére, hogy a videóim főként boldog pillanatokról szólnak, nekünk is megvannak a nehézségeink. A legutóbb közzétett videóm például Adél hisztijéről szólt. Éppúgy vannak problémáink, mint bárki másnak és ugyanúgy szoktunk sírni és veszekedni is. Az emberek azt gondolják rólunk, hogy két mosolygós, szerelmes fiatal, akinek soha semmi gondja nincsen. Miközben ez nem így van. Ezért kezdtem el a videónaplót, szeretném megmutatni az embe­reknek, hogy nincsenek egyedül. Ugyanolyan problémákkal küzdünk, mint ők, az élet ettől függetlenül összességében lehet vidám. 

Hogyan vészelik át a nehéz időszakokat?

Adéllal szeretjük egymást és tudjuk, hogy összetartozunk, és sokszor olyan poénokat is megengedünk magunknak, amelyek más pároknál akár szakításhoz is vezetnének. Például minden játszóterezés után beszámolok neki, hogy milyen csinos anyukák voltak lent, de Adél tudja, hogy csak hülyülök vele. Egyfolytában nevetgélünk, a kapcsolatunk alapja a humor. Ez segített akkor is, amikor Natannal kiegészülve család lettünk, ami fantasztikus dolog, de bevallom őszintén, voltak olyan helyzetek, amelyekkel meggyűlt a bajom az apává válás során. Ez teljesen normális, és most, hogy ő lett számomra az első, már látom, mennyire önző voltam korábban. 

Hogy éli meg ezt az újszerű apai önzetlenséget?

Minden esetben a fiam az első gondolatom: mi kell neki, van-e otthon kaja, vagy van-e nálunk gumicsizma, ha esik az eső. Ő lett az első, minden tekintetben. Nagyon szeretem, nincs szebb dolog annál, amikor felébred a kis álmos fejével, és odabújik hozzám, utána meg kimegyek a konyhába megcsinálni a kakaóját. Ez mind csodálatos dolog, de nagyon sok nehézséggel is jár, főleg egy olyan szabad embernek, amilyen én vagyok. Ösztönösen neveljük, vidámságban és boldogságban, talán ennek köszönhető, hogy ez a kisfiú elképesztően kiegyensúlyozott. Egyfolytában mosolyog. Persze tud sírós kisbaba is lenni, de ez hozzá tartozik a dologhoz, és a lényeg az, hogy a szüleire ütött, alapvetően nagyon vidám.