Szenes exhumáltatja barátja holttestét

Addig nem nyugszik Szenes Andrea, amíg meg nem tudja, miért kellett negyvenkilenc évesen meghalnia volt szerelmének, Jánosnak.

A zseniális zeneszerző lánya a tragikus haláleset időpontja óta (tavaly május – a szerk.) szerette volna kideríteni az igazságot, és a nyomozásba a férfi édesapját is be akarta vonni, ám az idős ember vonakodott megtudni az igazságot.

Mint arról a Bors elsőként beszámolt, a múlt hét végén János apja is meghalt, így Andrea egyedül maradt a gyásszal és a kétségekkel.

– Furcsa, ami János és a papája halála körül történt – mondja Szenes Andrea. – A barátom Brüsszelben halt meg, egy szállodaszobában, meglehetősen gyanús körülmények között.

Az édesapjával pedig egy év múlva ugyanez történt. Bizonyos hírek arról szólnak, hogy tüdőembólia végzett a papával, a szomszédok viszont gyilkosságról pusmognak, amit helyszínelőktől hallottak.

A lakást leplombálták, a mai napig így van, közben a rendőrség azt mondja, nem is járt ott a halottszállítón kívül hivatalos személy, rendőrségi intézkedés nem történt. Akkor ki ragasztotta le a bejáratot?

A mentősök biztos nem – értetlenkedik Andrea, akit az újabb tragédia gyors lépésre késztetett.

– Nem sajnáltam rá a pénzt, kikértem Brüsszelből János boncolási jegyzőkönyvét. Ehhez nem kellett semmilyen különleges engedély, bárki kikérhet ilyen jellegű papírt a kirótt illeték megfizetése fejében.

Ha megkapom az iratokat – erre körülbelül két hetet kell várni –, akkor azonnal elviszem egy orvos szakértőhöz, akivel az első betűtől az utolsóig átnézetek mindent.

Ha egyetlen olyan gyanús jelet talál, ami arra enged következtetni, hogy mégsem természetes halállal halt meg, akkor nem leszek rest addig kutakodni, amíg meg nem tudom az igazságot.

Még az exhumálástól sem riadnék vissza, hiszen úgy érzem, tartozom annyival egy har­-minc­éves kapcsolatnak, hogy az igazság felgöngyölítése után a teste mellett a lelke is háborítatlanul nyugodjon.