Szánalmas nyugdíjjal alázzák Bergendyt

Az idős zenész évi három-négy fellépéssel egészíti ki csekélyke öregségi ellátását. A Borsnak adott nagyinterjúból az is kiderül, miért csukták le az édesapját, s ő miért nem koncertezhetett a Szovjetunióban.
Az idős zenész évi három-négy fellépéssel egészíti ki csekélyke öregségi ellátását. A Borsnak adott nagyinterjúból az is kiderül, miért csukták le az édesapját, s ő miért nem koncertezhetett a Szovjetunióban.

Mit tud a felmenőiről?


A család Franciaországból származik, a napóleoni háborúk előtt egy része észak felé, egy másik része Lengyelország felé vándorolt, majd onnan le a Vág völgyébe. Az előbbiek utódja között volt Jean Bergendius pap, aki Jean Sibelius mellett közreműködött a Finn Zeneakadémia létrehozásában.

Az apám ágán még kutyabőrös kisnemes is akadt. A mamám egy igazi Jász-Nagykun parasztlány volt, akit természetesen később kuláknak nyilvánítottak. Apámat kétszer is lecsukták. Először 1947-ben, talán a nemesi származása miatt, meg hogy őrmesterképzőbe járt és repülősként Horthy Istvánnal volt egy században. Szabadulása után rizstermesztésbe kezdett. Ő volt az egyedüli, aki tudta, hogy az elárasztás után valamikor le kell engedni a vizet. A vízleengedés miatt megint lecsukták. 1953-ban akkor engedték ki, amikor kiderült, hogy egyedül az ő földjén termett rizs.

Hogyan jött az első kapcsolata a zenével?

Hetedikes voltam. Zongorára nem tellett, de egy felvidéki rokonunk hozott egy harmonikát. Emellett nyolcadikos koromban egy szőke lány miatt a szolnoki MÁV népi együttesében táncoltam. Aztán rájöttem, hogyha beállok száz táncos közé, akkor kevés az esélyem. Inkább a harmonikát vettem komolyan, majd beiratkoztam a szolnoki zeneiskolába, az öcsém oboázott, én klarinétoztam és később fagottoztam is. 1958-ban érettségiztem, de 1956-ban már a szolnoki szimfonikus zenekar zenészeivel fúvós ötösöket játszottam. Apám hozott szaxofonokat, és 1961-65 között az Állami Hangverseny zenekar összes szaxofon szólóját én fújtam, esténként pedig a Radio Luxemburgon jazz-t és rock and roll-t hallgattam, és beszálltam neves zenekarokba.

Hol játszott először külföldön?

1961-ben Kelet-Berlinben a Holéczy big band-el. Szombaton léptünk fel és vasárnap át akartunk menni körülnézni Nyugat-Berlinben. Erre mi történt? Éjszaka felhúzták a falat. Később a Bergendy zenekar Németország mindkét oldalán nagyon népszerű lett. 1989. szeptember 10-én Sopronban volt egy nagy fesztivál, amin mi játszottunk. Nyüzsögtek a kelet-németek. És mi történt? Másnap lebontották a határt.

Mikor alakult a Bergendy együttes?

1962-ben. Az érettségi után felvettek a Műszaki Egyetemre. Több zenekarban játszottam, de volt egy saját is. Volt már Illés és Benkó, és lett a Bergendy.

Péter, az öccse is a zenekarban volt.

Ő az első hét kiképzett közgazdász-matematikus egyike volt. 1965 őszén az első munkahelyén első feladatként azt kapta, hogy számítógépes programmal mérje fel Magyarország építőiparának 50 évre visszatekintve a helyzetét. Egy évig dolgozott rajta. A vállalat kapott száz millió forintot, a vezérigazgató tizet, a helyettese egyet, a főosztályvezető félmilliót, az osztályvezető százezret, az öcsém fizetését pedig 1230 forintról felemelték 1280-ra. Azóta „csak”zenész.

Ki volt a legzseniálisabb zenész, akivel játszott?

Latzin Norbert. 1958-ban ismertem meg. Tizenhárom éves volt, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába járt. Néha beszállt mellénk zenélni. A fellépések után nem mentünk rögtön haza, és egyszer csak ilyentájban érkezett. Azt mondta, moziban volt, megnézte a Cherbourgi esernyőket. Ez egy zenés francia film, amiben az első kockától az utolsóig énekelnek. Leült a zongorához és első hallás után lejátszotta az egészet. 1969-ben tudtam csak rábeszélni, hogy lépjen be hozzánk, addig külföldön zenélt. Az ő ötlete volt, hogy legyen a zenekarban egy igazi szóló énekhang. Demjént javasolta. Elmentünk, meghallgattuk és elhívtuk. Aztán, amikor az első lemezünk első dalát, a Jöjj vissza vándort nem tudta tisztán felénekelni a stúdióban, félrehívott és azt mondta: tévedtem, rúgd ki. Nem hallgattam rá és a legjobb barátok lettek.

Koncerteztek keleten, nyugaton, felléptek jazz és dalfesztiválokon, de a Szovjetunióban nem. Miért?

Ismertek minket ott is, és hívtak is. Egyszer az Interkoncertből – ők közvetítették ki a zenekarokat külföldre – behívattak, hogy szombaton jön néhány szovjet elvtárs, meg akarnak minket élőben nézni, mielőtt kimennénk. Az a kérése, hogy ne próbáljunk velük barátkozni, esetleg nőket felhajtani, ne is menjünk oda hozzájuk és azt veszünk fel, amit akarunk. Mi bolondosra vettük a figurát, és bár láttuk a csoportjukat, nem mentünk oda hozzájuk. Másnap reggel hétkor magából kikelve hívott ugyanaz az interkoncertes ember, hogy azonnal menjünk be hozzá. Azt mondta, a szovjet elvtársak teljesen fel voltak háborodva, hogy ilyen bohóc ruhában ki merünk állni, és nagyon sérelmezték, hogy még szóba sem álltunk velük.

Életút:

1930-as évek

1939. október 8-án született Szolnokon.

1950–1960-as évek

Az első színpadi fellépés néptáncosként. Megkapja az első hangszerét, egy harmonikát, majd a szolnoki szimfonikus zenekar tagja lesz. 1961-ben megalakul a Bergendy együttes. 1966-ban megnősül, két gyermeke születik.

1970–1980-as évek

A Bergendy végképp befut, számtalan lemezt adnak el, és az NDK-ban német nyelvű lemezük jelenik meg.

1980–1990-es évek

Az együttes szállítja a zenét a Süsü, a sárkány című kultikus bábfilmhez, és nagy népszerűséget hoz nekik az Én táncolnék veled című tévéműsor.

2000-es évek

Bergendy István megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét

Napjainkban

Évente három-négy koncerten kap szerepet, családja körében tölti mindennapjait.