Szabó Zsófi: az önzést tanultam Berki Krisztiántól

Sok nehézséggel kellett megküzdenie Szabó Zsófinak ahhoz, hogy az önmagának kijelölt új utat bejárja, de a Jóban Rosszban színésznője úgy érzi, megérte.

– Húszévesen kerültem a médiába, és valamiért nagyon hamar felkapott a bulvár. Három év alatt éltem meg azt, amit más három évtized alatt – vallott a Borsnak a színésznő, aki nehezen dolgozta fel az elmúlt hat esztendő eseményeit.

– Sok minden történt velem, a harmadik rostánál otthagytam a Színművészetit, elmentem Németországba, majd Ausztriába, utána következett apukám betegsége és a hirtelen jött hírnév, illetve a rengeteg forgatás. Menekültem a bulikba, mert nem voltak barátaim, és ebben az időben lettem asztmás. Le kellett tennem a cigit, mert nem akartam elfogadni, hogy húszévesen tüdő- vagy pszichés beteg vagyok. Vissza kellett költöznöm a szüleimhez, mert nem bírtam egyedül lenni. Olyan köhögőrohamok törtek rám, hogy halálfélelmem volt – vallotta be. Zsófi azóta meggyógyult és egy éve tünetmentes.

– Nagyon büszkék rám a szüleim, látják, hogy helyrerázódtam, és a karrierem is rendben van. Nyilván olyan soha nincsen az életben, hogy egyszerre minden klappol. Vagy a magánélete szárnyal az embernek, vagy a karrierje. Én most az utóbbira és a sportra koncentrálok.

Zsófi korábban versenyszerűen lovagolt, amivel évekkel ezelőtt felhagyott. Egykori szerelme, az üzletember Mártha Imre hozta vissza az életébe a sportot.

– Majd jött Berki Krisztián, aki szintén sportos fiú. A karrieremnek sokat ártott az a kapcsolat, de nem bánom, mert tanultam is belőle. Például a jó értelemben vett önzést, ami azt jelenti, hogy csak magammal foglalkozom, ahogyan ő is teszi. Eddig mindig alárendeltem magam valaminek vagy valakinek, legyen szó a sorozatról, a lovaglásról, pasiról vagy a családról. Most nem érdekel más véleménye, csak hogy reggel futhassak, ha ahhoz van kedvem. Ez meg is látszik, mert sokkal jobban érzem magam, és boldog vagyok.