Sofőrrel jár a pálinkázó Postás Józsi

– Friss dologról van szó, egy éve jelent meg ez a minőségi pálinkacsalád a piacon. De nem én főzöm, a szállítást sem én végzem, hanem én a Balaton környékén próbálom népszerűsíteni, mivel jól ismerem a térséget, és engem is jól ismernek errefelé. Szeretnénk betörni a piacra – újságolta a mulatós levélhordó, aki időnként maga is lehajt egy felest. 

– Hála istennek egész jó viszonyban vagyok a pálinkával! De ez nem azt jelenti, hogy mindennap lehajtok egy kupicával. Azt gondolom, hogy az ember néha megengedheti magának, hogy igyon, mondjuk egy születésnap ap­ropójából miért ne? – tette fel a költői kérdést Józsi, akinek egyébként is szinte munkaköri kötelessége.

– Az etiketthez ez hozzátartozik, ha meg voltak elégedve a produkciónkkal, és nem rohanunk a másik helyszínre, el szoktuk fogadni a vendéglátást. Van egy nagyon jó sofőröm, aki hazavezet, tehát ilyen szempontból nem kell letennem a volánt. Megszoktam adni a módját, nehogy megsértődjenek. Egy megalapozott barátságot így ki lehet alakítani, és a későbbiekben valószínűnek tartom, hogy pozitívumként értékelik, hogy leülünk, beszélgetünk. Emberi dolgok ezek...