Sas József: Egy-két pillanatra már fel tudok állni

Kevesen hisznek a csodákban, pedig sokszor éppen a szemünk előtt történnek: varázslatos módon gyógyul Sas József is. Az utóbbi napokban sokan megijedtek, hogy ismét valami komoly baja lehet a 80 éves sztárnak, aki márciusban kapott agyi infarktust. A feltételezés onnan született, hogy a korábbiakkal ellentétben az édesapjáról és az életről szóló, A nemzet ko­médiása című könyv második, no­vem­ber 9-re meg­hirdetett be­mutatóját hirtelen le­mondták, dacára an­nak, hogy másfél héttel korábban maga az író, Markos Zoltán még a nagyközönség előtt jelentett be: a nagybeteg komikus személyesen is meg fog jelenni az eseményen.

A Bors az elmaradt bemutató miatt felkereste Sas József feleségét, hátha tud információval szolgálni férje egészségügyi állapotáról, ám legnagyobb örömünkre nem ő, hanem maga a legendás nevettető vette fel a telefont.

– Köszönöm az érdeklődést, nincs semmi bajom, csupán arról van szó, hogy szerettem volna a Pozsonyi úton a kedvenc könyvesboltomban megtartani ezt a bemutatót, amire már én is elmentem volna. Valamiért így alakult, remélem, hamarosan bepótoljuk – kezdte meg élettel teli hangon a beszélgetést Sas.

A korábbi fáradt és meggyötört hangja szinte már a múlté, teljesen folyékonyan tudja magát kifejezni a poénok pergőnyelvű királya. Szinte hetek alatt történt a fejlődés, ugyanis még körülbelül egy hónappal ezelőtt írtuk, hogy beszélni tanítják a színészt. Mint ismeretes, a sztrókja következtében a beszédközpontja kevésbé sé­- rült, ám akadozva és lassan beszélt a korábbi telefonos interjúk alatt.

A fejlődés egyrészt Sas akaratának, másrészt annak a rengeteg segítségnek is köszönhető, amit kap. Szinte 24 órás felügyelet alatt tartják otthonában, három ápoló foglalkozik vele, miközben szerettei is mindent megtesznek a gyógyulásért. Úgy látszik, a szeretet és a szakszerű figyelem megtette a hatását, ugyanis Sas elképesztő örömhírrel szolgált a rajongóinak a Vasárnapi Borson keresztül.

– Egy-két pillanatra már fel is tudok állni a tolószékből az ápolóm és a szeretteim segítségével, ami hatalmas haladás, ahhoz képest, ahonnan indultunk hét hónapja. A torna persze folyamatos, de egyre bizakodóbb vagyok. Hogy teljes lesz-e a javulás? A remény mindig megvan, mi mindent próbálunk érte megtenni. Még mindig a vágyam, hogy visszatérjek a színpadra – jelentette ki határozottan Sas.