Rendőrkutya marcangolta Delhusa Gjon kezét

Támadásnak hitte a mozdulatát és belemart a zenész jobb kezébe a kiszolgált rendőrkutya. Delhusa a támadás előtt eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha hazavinné a menhelyről a német juhászt?
Támadásnak hitte a mozdulatát és belemart a zenész jobb kezébe a kiszolgált rendőrkutya. Delhusa a támadás előtt eljátszott a gondolattal: mi lenne, ha hazavinné a menhelyről a német juhászt?

Delhusa Gjonról köztudott, hogy szívügye a ku­tyák megmentése. Több menhelyi ebet örökbe fogadott már, és ahogy csak tudja, segíti a ku­tyamentő szervezetek munkáját. Így tett legutóbb is, éppen a Németjuhász Fajtamentés Alapítvány menhelyén tartózkodott, amikor súlyos balesetet szenvedett. Az egyik, rendőrségi kiképzésen is átesett kutya ugyanis átharapta a jobb tenyerét – azt, amely nélkül képtelen gitározni és a buzuki hangja sem szól... Szerencsére eret nem ért az állat foga, de sürgősen meg kellett operálni. Delhusa kénytelen volt koncerteket is lemondani a szerencsétlen eset miatt.

A Bors megtudta, a menhely legkeményebb kutyájáról, Frankóról van szó, amely egykor rendőrkutyaként dolgozott. A nő­ket imádja, a férfiakat azonban kevésbé. Aktív évei alatt még egy szakasz rendőrt is képes volt falhoz állítani.

Delhusát többször figyelmeztették, vigyázzon Frankóval. Ő meg is hallgatta az intelmeket, de azt nem gondolta, hogy kedvessége miatt jár pórul.

– Akik ennél az alapítványnál dolgoznak, ingüket, gatyájukat ráteszik arra, csupán emberségből, hogy mentsék a ku­tyákat. Semmiféle nyereségük nincs, szeretetből csinálják. Elmondták, milyen a ku­tya, tisztában voltam vele, csak bután viselkedtem. Éppen ismerkedtem vele, mert eljátszottam a gondolattal, mi lenne, ha örökbe fogadnám. Van már egy német juhászom, őt is innen vittem. Frankóval sem volt gond, amíg az egyik pillanatban be nem ugrott az autóm csomagtartójába, ami tele volt szerszámokkal. Arrébb akartam pakolni, hogy kényelmesen üljön, ezért benyúltam, ő pedig csak végezte a dolgát, védte a területet, ahol tartózkodott. Rákapott a kezemre, átharapta a tenyeremet. Csak azt tette, amit korábban elvártak tőle, hogy védje a rábízott területet, s egy kicsit túl komolyan vette a feladatát. Tulajdonképpen amikor beugrott, azonnal szolgálatba lépett – emlékezett Delhusa, akit a helyszínen rögtön elláttak, de tisztában volt vele mindenki, a baj ennél sokkal komolyabb, orvosra van szükség, ezért rögtön a kórházba siettek.

– Ömlött a kezemből a vér, és elég látványos volt a seb. Bementem a sürgősségire, ahol rögtön meg is műtötték a kezemet. Több mint egyórás volt az operáció. Há­lás vagyok a doktoroknak, mert tovább zenélhetek, nem lesz a ke­zemmel gond. Noha pár koncertet kénytelen voltam lemondani – mondta el a Borsnak az énekes, aki már most azt tervezi, hogy hamarosan meglátogatja az ebet a menhelyen.

– Ha valaki hibás, az csak én vagyok. A kutya nem tehet semmiről. Szeretetre van szüksége, én pedig szeretném őt szeretni. Gyakran meglátogatom majd, és ki tudja, lehet, hogy egyszer majd örökre szóló barátság alakul ki közöttünk.

Csak figyelmeztetett

Benke András, a Kőbányai Happy Dog Kutyaiskola babérkoszorús mesterkiképzője találkozott Frankóval. Elmondása szerint Delhusának szerencséje volt, mert az eb csak figyelmeztette őt.
– A kutya vélhetően rögtön birtokba vette az autót, azt gondolhatta, hogy az ott most az ő helye, amit védeni kell, hiába nyugodtan és normális kisugárzással nyúltak felé. Egy volt rendőrkutyának nehéz az átállás, főleg, ha már idősnek számít. A kutya érdeme, hogy csak odakapott, mondhatjuk azt, hogy figyelmeztetett, mert okozhatott volna komoly bajt is, ha akar. A kutyák esetében fontos a szoktatás, nem szabad lebecsülni ennek fontosságát.