Psota Irén kérése: Anyám mellé temessetek!

Rajongott az édasanyjáért. Már felnőtt volt, mégis sokszor ölelkezve aludtak együtt. A haláluk után is együtt maradnak.
Rajongott az édasanyjáért. Már felnőtt volt, mégis sokszor ölelkezve aludtak együtt. A haláluk után is együtt maradnak.

„Anyám? Az az érzésem, hogy az a köldökzsinór, amely engem az anyámmal kötött össze egész életem során, nem szakadt el… Belőle, érte és neki élek” – mondta egy korábbi interjúban, a „Psota” című önéletrajzi könyve megjelenésekor a színésznő.

Ezután szakított azzal a szokásával, hogy nem adott interjút. Fel lehetett menni hozzá, ha elég felkészült volt a tollnok, még csak ki sem dobta. Aztán a kész, kinyomtatott cikkel vissza kellett menni, és minden mondatot szavanként átrágni újra. Majd még egyszer visszamenni, hogy tökéletes-e a végleges. Mindig figyelt a részletekre.

Megtagadta az orvosi ellátást

Nem akart meghalni, de orvoshoz járni sem. A színésznő egészségi problémái nem voltak új keletűek, először 2014 márciusában kapott szívinfarktust. Akkor heteket töltött kórházban, ám orvosai hiába várták vissza kontrollra, sosem volt hajlandó visszamenni. Tavaly karácsony előtt combnyaktöréssel vitték be ismét, műtötték, itt is elérte egy infarktus és egy tüdőgyulladás is, mégis felépült annyira, hogy hazaengedjék. Most pár napja pedig újra a kórház lett az átmeneti otthona, és itt érte a halál is. Azt viszont eddig senki sem tudta, hogy Psota idén karácsonykor is volt egyszer életveszélyes állapotban. Otthonában rosszul lett, fulladt, segítője a tiltakozása ellenére is mentőt hívott hozzá. Egy pesti szívklinikára szállították a színésznőt. Másnap, önhatalmúlag úgy döntött, elhagyja az intézményt…

Irén az édesanyjáról olyan szeretettel beszélt, hogy abba belesajdult a szív. Mesélte, ha külföldön járt, mindennap hívta, megérezte, ha történt vele valami, hazatérve sietett hozzá, és mellé bújt az ágyba. Összeölelkezve elaludtak, csak így pihent meg. Akkor említette: majd a végén is mellette akar pihenni. A vágya most teljesül.

– Írt egy végakaratot, ebben sok fontos dolgot megfogalmazott, de a szervezést a Madách Színházra bízta – tájékoztatta a Borsot Szirtes Tamás, a teátrum igazgatója.

– Psota Irén valóságos nemzeti kincs volt, kicsit mindenki a sajátjának érzi, és a búcsúztatásában is részt akar venni, hogy kifejezze azt a szeretetet, rajongást, amit ő egész életében élvezett – mondta a direktor, majd arról is beszélt, hogy Psota a Madách Színház része, meghatározó színésze volt, ezért a kegyeleti szertartás szervezésén túl, valamilyen más, maradandóbb módon is tiszteleg­ni akarnak előtte, de erről csak később döntenek.

A Bors információi szerint Psota Irént – kérésének megfelelően – az édesanyja mellé, a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. A szertartás időpontjáról a Madách Színház később tájékoztatja a közvéleményt.