Nem tudott elmenni Homonnay Zsolt arra a sajtótájékoztatóra, amelyet A Notre Dame-i toronyőr bemutatójáról tartottak a Budapesti Operettszínház művészei. Pedig már egy hét telt el azóta, hogy szétzúzta a lábfejét.
– Jobban vagyok, de még mindig vannak fájdalmaim – meséli Zsolt. – Kisírtam az orvosaimnál, hogy miután levették a fekvőgipszet, ne kapjak járót. Erre rám tettek egy elülső lábfej tehermentesítő ortopéd cipőt, ami úgy néz ki, mint egy ördögpata.
A színész-énekes lába A Notre Dame-i toronyőr próbáján sérült meg. A Szegedi Szabadtéri Játékokon színpadra állított darabban Zsolt lesz a cigányok királya, aki az üldözöttek csapatát vezeti.
– Meg akartuk mutatni, milyen jó lett a jelenet, amiben trükkösen elvarázsolom magam – idézi fel a történteket Zsolt. – Leplet rántok magam elé, és eltűnök, vagyis leugrom a takarásba. Olyan rosszul érkeztem egy kiálló vasrúdra, hogy két lábujjam gyakorlatilag kiugrott a helyéről, kifordult az ízület és felfelé állt. Szörnyű fájdalmaim voltak, amin a gyógyszer sem segített. Majd' letört a vizsgálóágy széle, amikor visszatették a Balesetiben. Ordítottam, pedig öt injekciót kaptam. Azóta nem bírtam járni, a fekvőgipszet nem terhelhettem. Ha rálépnék, megőrülnék a fájdalomtól. Gipszmentes lettem, de így sem könnyű. Eddig védte a gipsz az összezúzott talpam, most sokkal érzékenyebb, jobban is fáj. De a fekvésnek, a pihenésnek is van határa! Szerencsére a kedvesem, Anita mindenben segített, és persze a két fiam, Zsombor és Bulcsú is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.