Novodomszky Éva megetette szerelme repülőjegyét a nyuszival – interjú

Akik ismerik civilben, azt mondják, hogy bohókás jellem. Miért érezheti azt az ember, hogy a tévében visszafogja magát? 

Ha én teljesen magamat adnám a képernyőn, arra nem biztos, hogy a nézők vevők lennének. Azokat a műsorokat nem szeretem, ahol meg kell hülyülni. Nem vagyok komika. Jókedvű vagyok, szeretem, ha olyat mondok, amin mások is nevetnek, de nem több. Nem ez a munkám. De az is igaz: a Híradóban nehéz volt félóráig fegyelmezetten ülni, majdnem megőrültem.

Sosem vágyott olyan műsorra, ahol jobban át tud jönni a személyisége?

Átjön az most is a Család-barátban. A karrierem elején a műsorvezetés és a riportok forgatása mellett rádióztam is. Ott mindenki önmaga lehetett. Imádtam azt az időszakot.

Nem hiányzik a régi pörgés?

Az a fajta nem. Amikor egyedülálló voltam, a legtöbb energiámat a munkára fordítottam. Aztán a második fiam, Marco születése után tudatosan úgy döntöttem, hogy visszaveszek. Nem akartam százéves koromig hajtani a karrieremet. Jó, hogy több a szabadságom, többet lehetek a családommal.

A kereskedelmi televíziózás nem vonzotta?

Egyszer voltam az RTL Klubnál egy castingon még a karrierem elején. Nem emlékszem, melyik műsor volt már. Azóta nem is gondolkodtam ezen.

Mi álmai munkája?

Mindig is érdekelt a külpolitika, de ma már elengedtem az álmaimat. Benne vagyok abban, amit szeretek.

Mennyire érzi biztosnak a helyét a közmédiában?

Bármikor jöhet, aki érdekesebb vagy jobban kérdez. Egyelőre viszont számítanak rám.

Szeret szerepelni?

Az elmúlt húsz évben inkább megszoktam a szereplést, az életem részévé vált. Szeretni azért szeretem, amiért tanítóképzőre jelentkeztem, hogy átadhassam a tudásom. 

Tanítóként mit tanítana?

Magyart és történelmet.

Melyek azok az olasz értékek, amiket átültetne Magyarországra is?

A szépség, ami ki tudja kapcsolni az embert. Ott hullámzik a tenger, gyönyörűek az épületek, él az egész. Ha az ember végigsétál Firenze utcáin, minden megszólal. Emiatt dinamikusabbak és mosolygósabbak az ottani emberek.

Elköltöznének Olaszországba, ha a fiai ott szeretnének egyetemre járni?

Ez egyelőre a férjemen múlik, ő a családfenntartó. Arra kicsi az esély, hogy engem megkeresnek az olasz tévétől. Úgy élünk, hogy mindenkinek jó legyen, ehhez az kell, hogy a gyerekek is egyetértsenek.

Azt mondta, ma is nézegeti a kislányruhákat az üzletekben. Vágyik egy kislányra?

Szívesen vállalnék még egy gyermeket, de lehet, hogy nem tudnék még több gyereket nevelni. A nagyobbakra nem tudnék elég időt szánni. Nincs baj azzal, hogy két fiam van, a lányruhákat azért nézegetem, mert sokkal szebb és többfélét árulnak, mint fiúknak.

Ha már az iskolásévek és a fiúk! Mindig az olasz férfiak vonzották?

Mindig a fekete hajúak jöttek be, de volt szőke hajú, kék szemű szerelmem is. De a sötét hajú, sötét szemű, mediterrán típusú férfiakra kaptam fel a fejem mindig is.

Salvóra, a férjére is?

Sokáig nem is érdekelt. Amikor megismertük egymást, éppen egy kapcsolatból vergődtem ki, semmire és senkire nem voltam nyitott.

Visszautasította a közele­dését?

Vagy százszor! Úgy ismerkedtünk meg, hogy a barátnőm, Bernadett és én elmentünk nyaralni Szicíliába. Salvo barátja udvarolt a barátnőmnek, aki viszont nem akart elmenni egyedül randizni a fiúval. Én elkísértem a barátnőmet, Salvo meg a barátját. Nagyon szimpatikus volt, de nem mozgatta meg a fantáziámat. Eleinte azt mondtam neki, hogy legyünk barátok. Erre ő azt válaszolta, ha nem lehet a szerelmem, akkor a barátom sem akar lenni. Erre nem tudtam válaszolni, csak ott ültem tátott szájjal. Nagyon tetszett a határozottsága, de nem volt meg a szikra.

Végül mégis összejöttek. Mikor jött meg a szikra?

A nyaralás utolsó estéjén úgy mentem fel a tengerpartról, hogy mondtam a barátnőmnek, pont olyan férfira van szükségem, mint Salvo. Még aznap este elkezdett hiányozni mellőlem, de másnap hazautaztam. Sok üzenetet váltottunk és sokat beszéltünk telefonon. Egyszer csak kialakult a szerelem, és visszamentem Szicíliába, aztán ő jött Magyarországra. Ez így ment egy ideig, majd egyszer itt ragadt. A Szicíliába szóló jegyét meg megetettük a nyulammal, Bogyóval…