Molnár Anikó depisen hízik, boldogan fogy

Tizenhat év alatt rengeteg külső és belső változáson ment keresztül az egykori valóság­show-hős, akiben olyan mély nyomot hagyott az országos ismertség, hogy a mai napig nyögi a sztárság negatív hozadékát. 

– Egyszer elmentem WC-papírt venni. Fizetés után ki akartam lépni a boltból, de ott volt egy körülbelül harmincfős osztály, körülrajongtak, és minden gyereknek autogramot kellett adnom. Miközben írtam alá a cetliket, azon gondolkodtam, ki a fene vagyok én, hogy ezeknek a gyerekeknek a példaképe lettem? Mit tettem le az asztalra? Semmit. Ez borzasztó nyomasztó érzés volt – emlékszik vissza Anikó 2003 nyarára, amikor véget ért a ValóVilág második szériája.

A pomázi lány élete – akkor még nem tudta – óriásit változott, hónapokon belül megkapta élete nagy lehetőségét, a Nagy Ő című műsort, ami még nagyobb sikert és ezzel együtt még több ember gyűlöletét hozta a számára. Az elkövetkezendő időszak Anikó legnehezebb éveit produkálta. 

– Közel tíz éven át tartó depresszió és abból fakadó testi tünetek, betegség volt az osztályrészem – magyarázza Anikó. – A sok támadás, a megjegyzések teljesen padlóra küldtek, egyszer csak azt mondta az elmém: ha nem lépsz ki az utcára, nem bánthatnak. Bezárkóztam lelkileg és fizikailag is. Hízni kezdtem, különféle betegségek gyötörtek. Azt hittem, abba simán bele is halok, nem láttam a kiutat…

A változás hét évvel ezelőtt körvonalazódott. Anikó új szakmát tanult, sminktetováló lett, visszavonult a közszerepléstől és elkezdte lassan építgetni magát. 

– Huszonhét kilótól szabadultam meg, a testem újra a régi – mondja immár lelkesen. – Energikus vagyok és tervekkel teli, bár még mindig az önismereten és egy kiegyensúlyozott életen dolgozom, már talán látom a fényt az alagút végén. Furcsa módon a sok szenvedéssel együtt is azt gondolom, hogy majd csak a halálos ágyamon fogom tudni megmondani, megbántam-e, hogy annak idején jelentkeztem a ValóVilágba, és celeb lettem.