A mélyvénás trombózis és az ebből adódó tüdőembólia a leggyakoribb halálokok közt szerepelnek. Éppen ezért nagy hangsúlyt kell fordítani a prevencióra, valamint arra, hogy hamar felismerjük a problémát. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája szerint azonban vannak olyan esetek, amikor semmilyen tünet nem figyelmeztet a vérrögök kialakulására. A néma trombózis veszélyeiről és megelőzéséről kérdeztük a szakembert.
A mélyvénás trombózis (DVT) egy olyan életet veszélyeztető állapot, amikor különböző okok miatt aktiválódnak az alvadási faktorok – pl. érfal sérülése, gyulladás, daganatok, pitvarfibrilláció, genetikai hajlam, stb.- ezáltal vérrögök keletkeznek az erekben, melyek akadályozzák a normál keringést. Ha van tünete, akkor ezeket tekintve a leggyakoribb az érintett végtag fájdalma, livid (kékeslilás) elszíneződés, ödéma, valamint járáskor fokozódó fájdalom. Az állapot nagy veszélye, hogy a keletkezett vérrög egésze vagy egy-egy részei leszakadhatnak, így a véráramba kerülhetnek, és ezáltal elérhetik az olyan fontos szerveket is, mint pl. a tüdő, és embóliát okozhatnak ott. A tüdőembólia az életet is veszélyeztetheti, attól függően, hogy hol zárta el a keringés útját a vérrög (amennyiben mindkét főtörzs artériáját, abban az esetben fordulnak elő a hirtelen halálozások).
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azonban felhívja a figyelmet arra, hogy gyakran előfordul ún. néma trombózis is, amikor nincs semmilyen tünet, ami mélyvénás trombózisra utalna. Nem ritka, amikor pl. poszttrombotikus szindróma okozta panaszok (pl. fájdalom, ödéma, a bőr barnás elszíneződése, súlyos visszértágulatok) ultrahangos kivizsgálása során derül fény a korábbi problémára. De ez még a jobbik eset, ugyanis ha valaki nem veszi észre, hogy mélyvénás trombózisa van, akkor megfelelő kezelés nélkül a thrombus (vérrög) bármikor leszakadhat és tüdőembóliát okozhat. Néhány esetben a tüdőembólia sem tűnik fel a betegnek, mert legfeljebb köhög és kisebb légzési nehézségei vannak pár órán át: ilyenkor microembolizációról beszélünk. Ha már vért köhög fel, az már riasztó tünet lehet.
A tüdőembólia tünetei: fájdalmas köhögés, fulladás, nehézlégzés, véres köpet, mellkasi fájdalom
Látható tehát, hogy a néma trombózis ugyanolyan veszélyes –ha nem veszélyesebb- a tünetekkel járó állapotnál, éppen ezért nagy gondot kell fordítani a prevencióra! Amennyiben fokozott rizikócsoportba tartozik DVT tekintetében (pl. genetikai hajlam, pitvarfibrilláció, daganatok, korábbi trombózis), akkor mindenképp keressen fel szakembert, hogy egyeztessenek arról, van-e szükség véralvadásgátló terápiára, illetve milyen óvintézkedéseket szükséges betartania, hogy elkerülhesse a bajt!
Arról, hogy van-e genetikai hajlama, laborvizsgálattal győződhet meg- erre leginkább akkor van szükség, ha a családjában előfordult már trombózis, de érdemes a vizsgálatot családalapítás és hormonális fogamzásgátlás megkezdése előtt is elvégeztetni, hiszen ezen esetekben is jelentősen megnő a vérrögök kialakulásának esélye!
Prof. Blaskó György felhívja a figyelmet arra is, hogy miután kiderült a betegnél a néma trombózis, mindenképp keressen fel szakembert, aki kivizsgálja az állapot bekövetkeztének okait és javaslatokat tesz a továbbiakra (véralvadásgátló kezelés, életmódbeli változtatások).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.