Juhász Adrienn: másfél éve boldogságban

Számos színházi szerepet eljátszott, a legtöbben mégis a Jóban-rosszban Elvira nővéreként ismerik. A TV2 naponta jelentkező sorozata tízéves idén, Juhász Adrienn pedig a kezdetek óta tagja a csapatnak. A színésznő keveset árul el a magánéletéről, annyit azonban tudhatunk: másfél éve tartó kapcsolatában testileg-lelkileg kiegyensúlyozott.
Számos színházi szerepet eljátszott, a legtöbben mégis a Jóban-rosszban Elvira nővéreként ismerik. A TV2 naponta jelentkező sorozata tízéves idén, Juhász Adrienn pedig a kezdetek óta tagja a csapatnak. A színésznő keveset árul el a magánéletéről, annyit azonban tudhatunk: másfél éve tartó kapcsolatában testileg-lelkileg kiegyensúlyozott.

Az utcán is hallgat az Elvirára

Tíz éve Jóban-rosszban. Hogyan lett részese a sorozatnak?

Még a miskolci színházban volt kolléganőm Pásztor Edina, ő hívott fel, hogy menjek el a válogatásra, mert rám gondolt az egyik nővérke szerepe kapcsán. Akkoriban egy napi sorozat ment a konkurens csatornán, és mindig kiemelkedő lehetőségnek tűnt egy ilyen produkcióban dolgozni. Elmentem tehát a castingra és sikerült megkapnom Elvira szerepét.

Ennyi idő alatt miként alakult a karaktere?

Azt gondolom, az írók és a színész közös munkája egy karakter kiteljesedése. Van, hogy változtatunk a szövegen, hiszen alapvetően a szerep a saját érzéseimből, gondolataimból táplálkozik. Gyorsan megbarátkoztam egyébként Elvirával, 25–26 éves voltam a sorozat kezdetén, gyakorlatilag együtt nőttünk fel. Az utcán is simán hallgatok az Elvira megszólításra.

© Fotók: TV2

Volt olyan időszak az egy évtized alatt, amikor azt gondolta, befejezi?

Holtpontok voltak, amikor úgy éreztem, monotonná vált a munkám. De aztán mindig jött egy váratlan fordulat, egy olyan történés a karakter életében, ami új irányba vitte a dolgokat. Most is egy pörgős időszak közepén van Elvira, többet megtudhatunk a magánéletéről, nem csak a kórház falai között láthatják a nézők. Nyilvánvalóan mindenki, aki egy ilyen sorozatban szerepel, tisztában van vele, hogy nem innen megy majd nyugdíjba. Ez is egy szerep, egyszer el kell majd engedni… Az biztos, hogy az elmúlt évek alatt Csillagkút olyan lett, mint a második otthonom, nagyszerű a stáb, a hangulat, szeretek együtt dolgozni a kollégákkal.
Rockzenész apa, író anya

Hogyan vezetett az útja a színészet felé?

Anyukám szerint, amióta beszélni tudok, ezt az utat járom. Nagyon kicsi voltam, amikor a tévében láttam egy színházi közvetítést, amiben az egyik színésznő nagyon szép kosztümöt viselt. Gyerekként összeraktam a képet: ha ilyen szép ruhában akarok járni, akkor színésznőnek kell lennem. Később persze megvilágosodtam, hogy ez nem ilyen egyszerű, de már az általános iskola után is tudatosan mentem ének-zene tagozatos osztályba.

Onnan jelentkeztem a színművészetire, ahová nem vettek fel. Ezen annyira megsértődtem, hogy soha nem is próbáltam újra. A miskolci színház indított egy stúdiót, oda kezdtem el járni és nagyon bevált, már az első évtől játszottunk darabokban. Öt évet töltöttem ott, majd jött a lehetőség, hogy szerencsét próbáljak Budapesten, a Nemzeti Kamara Színházban. Három évig játszottam a társulatban, amikor érkezett az a bizonyos telefon Elvira szerepével kapcsolatban.

Említette az ének-zene tagozatot, erről jutott eszembe a kérdés: igaz, hogy „rockervér” folydogál az ereiben?

Igen, apukám rockzenész volt, mielőtt feleségül vette anyukámat, és a család miatt döntött úgy, hogy civil foglalkozást választ. Így nagyobb biztonságban tudhatott minket. Még nagypapám indította a zongorajavító, -hangoló vállalkozást, ahol ő is elhelyezkedett. Mikor felnőttünk, akkor tért vissza édesapám a rockzenéhez, hobbiként. Újra összeállt a régi csapattal, egyik évben pedig felléptek a miskolci rockfesztiválon is, ott színpadra álltam velük egy dal erejéig, ami róluk szólt.

Az is a pályára irányíthatta, hogy művészközegben nőtt fel? Míg édesapja zenész, édesanyja író.

Igen, mindenképpen. Édesanyám elsősorban szépirodalommal foglalkozik, de volt már kikacsintása a könnyű műfaj irányába is. Nem mellesleg írt egy darabot, amit nyáron mutattunk be sorozatbeli kollégáimmal Velencén. Egy krimivígjáték Csak egy kis pánik címmel, ami nagy sikert aratott, tervezzük, hogy később is eljátsszuk.

Bátran kísérletezik a konyhában

Ha vége a forgatásoknak, mivel kapcsolódik ki?

Az jelenti a pihenést, ha otthon vagyok. A párom vidéken él, a fővárostól száznegyven kilométerre. Szeretem a nyugodt környezetet, és azt sem bánom, hogy ingáznom kell, ha úgy adódik, Budapesten is tudunk aludni egy-egy hosszabb nap után. Tényleg az a kikapcsolódás, ha otthon töltjük az időt, de szeretünk utazni, koncertekre, színházba járni. Nálam a főzés is hangsúlyos időtöltés.

Ezek szerint otthon van a konyhában.

Mindenfélét szeretek kipróbálni, nem zárkózom el a különböző nemzetek ételeitől sem. Ugyanakkor az a jellemző, hogy nem szakácskönyvből főzök, inkább kísérletezek, bátran használom az alapanyagokat. A sütéssel már más a helyzet…

Az egészséges táplálkozás is hangsúlyos?

Próbálok rá odafigyelni, de az az igazság, amióta a párommal másfél éve együtt vagyunk, szinkronban szaladt fel ránk egy-két kiló… De jól érezzük magunkat így.

Korábban sokat írtak a látványos fogyásáról. Mi volt a titok?

Nagyon komplex és összetett program volt, amellett, hogy megadott étrend szerint ettem, heti négy edzés várt rám. Csak azt tudom tanácsolni én is, hogy a rendszeres, jól megválasztott ételek mellett sportolni kell, anélkül nehéz megszabadulni a kilóktól.

Kiegyensúlyozott a párkapcsolatban

Elvira tulajdonságait ismerhetik a sorozat nézői, de mi a jellemző Juhász Adriennre? Mi jut elsőként az eszébe?

Nehéz kérdés… Hogy mondjak valami rosszat is, azzal kezdem: gyerekként nagyon hisztis voltam. Ha nagyon akartam valamit, képes voltam levágni magam egy négysávos út közepén. Ez mára természetesen finomodott, de alapvetően még mindig tudok hisztizni, persze egyértelmű, hogy olyankor mindig nekem van igazam... Jó tulajdonságom, hogy alapvetően jószívű vagyok. Fontosnak tartom a karitatív tevékenységeket, mindig örülök, ha segíthetek egy jó ügyben.

A magánéletéről nem sokszor olvashatunk. Mi az, amit mégis megtudhatunk?

Az a fontos, hogy a másfél éve tartó kapcsolatomban boldog és kiegyensúlyozott vagyok testileg-lelkileg. Olyan ember van mellettem, akit mindig is kerestem.

Ha négy-öt évre előretekintünk, mit szeretne elérni?

Remélem, hogy ennyi idő elteltével már a családi életem is teljes lesz.


A további tartalomból:
Sztárkonyha: Pásztor Erzsi - Fej fölött pörgetett rétestészta
Egy közülünk: Vargabetűvel, de megékezett - Lóvarrda
Egészség: Masszázs terhesség alatt
Sikeres nők: Patricia Atkinson - A győzelem íze
Unalmas hétvégék: Füllentünk, hogy izgalmasabbnak tűnjön az életünk?
Örök divat minden korosztálynak: Farmerszövetből színes fantáziával bohém viselet

Esküvő melléklet:
- 8 hasznos tanács a nagy napra
- férfiak furcsán viselkednek lánykérés előtt
- Esküvői költségvetés
- Karcsúnak látszani fogyókúra nélkül

Ha több kell az átlagosnál! Keresse a Borsot a Magazinokkal!