Jakupcsek Gabriella: Dühös vagyok, ha kamuznak - interjú

Megszépült, belefiatalodott a Jakupcsek pluszba.

Ez a műsor volt az év legjobb dolga! Igaza van, lubickolok benne, nagyon szeretem.

Láthatóan a sztárvendégek is.

Hallatlanul vigyázok arra, hogy senkit ne hozzak olyan helyzetbe, amilyenbe én sem szeretnék lenni. Nem hiszek abban, hogy a negatív reklám is reklám. Ebben a műfajban semmiképp, ez nem trash talkshow. Az imázsomtól tá­vol áll. Másrészt magam is beszélgetőtárs vagyok, nem egy riporter, aki mindenáron valamit ki akar szedni a másikból. Tiszteletben tartom a másik érzéseit, és ezt én is elvárom. Megtisztel, aki eljön. Csak akkor vagyok dühös, amikor valaki kamuzik. Bejön szerepelni, aztán hantázik, használni akarja a műsort valamire. Olyan is van, aki eljön és megijed, mert őszintének kell lenni. Szinte mindenki szívesen jön, és örömmel őszinte.

Most derült ki, hogy ez az ön világa?

Nem, már rég tudjuk, hogy a talkshow az én világom. Ebben nem akarok álszerény lenni. Az volt a furcsa, ha mást csináltam. Napi műsort készíteni nem ugyanaz, mint kvízjátékot. Egy felvételi napon huszonöt interjút veszünk fel, mert egy adásban van hat-hét-nyolc vendég. Duplája, mint anno a Ridikülben, ahol három vendég volt és egy meglepetés. A Jakupcsek pluszban minden a duplája, a műsor sikere is. Nagyon nézett, ami fantasztikus érzés. 

A Ridikül óta ez az első, amiben igazán magára talált.

Annak a műsornak számomra 2015-ben lett vége, akkor elköszöntem a tévétől. Ez nem volt benne a pakliban. Foglalkoztam közben mással is, de azt kalandnak fogtam fel, igazán nem számoltam a televíziózással. Vártam, hogy jön-e olyan, ami megdobogtatja a szívem. És jött, csak türelmesen ki kellett várni.

Nem gondolta komolyan, hogy elköszönt a tévézéstől. 

Komolyan gondolkoztam, és el is kezdtem építeni egy másik utat, amivel ma is foglalkozom a tévézés mellett. Bennem nem volt sértődöttség a médiával szemben, nem szidtam sosem, mert szerettem. De azt láttam, hogy amit tudok, az nem lesz része a tömegtelevízió­zásnak.

Kicsit ez a műsor is bulváros.

Nem az. A leghúzósabb témáink közéleti, „közérzeti” témák. Gyermekhalál, hospice, hálapénz. Vannak benne közismert emberek, de ettől még nem nevezném bulvárnak. 

Mivel tölti a nyári leállást?

Szünet van, de már készítjük elő a következő év­adot. Például azzal töltöm, hogy írok. Ezt a könyvet tavaly kezdtem el, folytatása lesz az első kettőnek. Annyi minden változott az utóbbi három évben, hogy érdemes róla írni. Emellett a lányommal, Emmával vagyok együtt intenzíven. 

Igazi kis nő, tizenegy éves lesz novemberben. Odavagyok érte! Nem is tudom, mi lenne, ha nem lenne három gyerekem. De van ám unokám is! Érte is odavagyok. Linda decemberi születésű, lassan másfél éves lesz.

A két nagyfia után élvezi, hogy lányok veszik körül?

Nagyon! Rengeteg olyan dolgot csinálhatok, ami kikapcsol. Emmával már értelmes, nagylányos dolgokat is lehet. Megélni, hogy nő mellettem egy kis nő, az maga a csoda. De megint van kisbaba, ami olyan örömmel tölt el! Csodálatos! Egy baba mindig behozza a szeretetet. 

Leköltözött már Zamárdiba?

Igen, nemsokára leköltözünk. Balaton és Pest közt ingázunk. Ilyenkor minden időm a családé és a baráti társaságunké. Próbáljuk behozni, ami év közben kimarad, mert míg forgatjuk a talkshow-t, elég katonás rendben élek. A rengeteg munka, hogy sokat kell rá készülni, fegyelemre int. De ezt én nagyon szeretem. 

Szerelme ez a műsor.

Az, nem véletlenül Jakupcsek plusz. Tudod miért szeretem? Mert a valódi életünk van benne. Hús-ér emberek, érzelmek, történetek, közérzeti témák. Lehet egészen vidám, szomorú, felháborító, megdöbbentő, tájékoztató.