A felszínen már majdhogynem elült a Marton László körüli zaklatásos ügy, a felszín alatt azonban nagyon is forrnak az indulatok. Színházi körökben jó ideje arról pusmognak, hogy a Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő is belebukik főrendezője botrányába, s most már kész tényként beszélnek erről. Újabban nem is a színész-rendezőnő sorsa, inkább az Eszenyi utáni korszak foglalkoztatja a szakmát, a Bors információi szerint ugyanis már megvan az utódja.
Állítólag csakis az igen kínos művelet levezénylése van hátra, Eszenyi mandátuma ugyanis még nem járt le. Nem olyan egyszerű őt elmozdítani a direktori székből: el kell bocsátani, ezt viszont alapos indoklás nélkül nem lehet megtenni. Úgy tudjuk, a Víg igazgatói székében – többen, a Fővárosi Közgyűlésben is – Rudolf Pétert látnák szívesen.
Kinevezése azért is lenne igen pikáns, mert Rudolf és Eszenyi évtizedekkel ezelőtt jó barátok voltak, egy osztályba jártak a főiskolán. Több közös darabban és a Cha-cha-chában is együtt szerepeltek. Aztán valami megromlott köztük. Rudolf 1983–1998 között volt a Vígszínház tagja, amit elhagyva szabadúszó lett. Egészen az idei évadig nem is lépett be ismét a teátrumba, idén a Víghez tartozó Pesti Színház Lóvátett lovagok című Shakespeare komédiájában tért vissza rendezőként.
Eszenyi eközben folyamatosan lépdelt előre a ranglétrán a Vígben, aminek nyolcadik éve igazgatója is. Tény, hogy a színház rendkívül népszerű, a társulat sorra nyeri a hazai és külföldi szakmai elismeréseket, a felszín alatt azonban sok a feszültség. Második kinevezése után nem sokkal nagy nevű színészek hagyták ott a Vígszínházat, köztük Harkányi Endre és Szegedi Erika. Mindketten ugyanarra panaszkodtak: az igazgatónőt gyakran ragadja el a hisztérikus hangulat, ok nélkül bánt és aláz meg kollégákat mások szeme láttára.
2016 márciusában Stohl András és Lengyel Tamás, a Válótársak két sztárja is hátat fordított a teátrumnak, s rajtuk kívül még nyolc színész választotta azt, hogy máshol dolgozik tovább. Így Kerekes József és Bata Éva is. Mára középkorú, nagy és népszerű színész alig maradt a társulatban, szinte csak egészen fiatalokat és idős színészeket látni.
Aztán idén ősszel jött a Marton-ügy, és úgy tudjuk, a döntéshozóknál ekkor telt be a pohár, s ekkor kezdtek el ismét Eszenyi menesztésén gondolkozni, aki a botrányról úgy nyilatkozott, fogalma sem volt, mi folyik a színháza falai közt.
Sajtóosztályán keresztül megkerestük kérdéseinkkel Eszenyi Enikőt. A többi közt arról faggattuk, hogy vele beszélt-e már valaki a készülő döntésről, munkaszerződése hogyan bontható fel, illetve, hogy ő maga gondolkozott-e lemondáson. A következő választ kaptuk: „Ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is a Vígszínház vezetése változatlan módon és formában végzi a feladatait. A színház működésére, fenntartására vonatkozó, bárki számára elérhető szabályozásokra és intézkedésekre vonatkozó kérdései kapcsán kérem, tekintse át a Budapest Főváros Önkormányzat, mint fenntartó hatályos rendelkezéseit, szerződéseit, amelyek a honlapunkon is elérhetőek.”
Rudolf Pétert telefonon értük utol. Ő azt mondta, nem hallott még arról, hogy Eszenyit meneszteni kívánnák, ahogy arról sem, hogy ő léphetne a helyébe.
– Döbbenten hallom ezeket – fogalmazott.
Eszenyi Enikő egy közbenső furcsa kinevezéssel a harmadik ciklusát tölti. 2009. február 1-jén lett a teátrum igazgatója. 2013. július 26-án a Fővárosi Önkormányzat a posztra pályázati felhívást tett közzé. Eszenyi és Balázs Péter is indult, a pályázat végül eredménytelen lett, ugyanis egyikük sem ért el megfelelő szavazatot. 2013. december 3-án új pályázatot írtak ki, de nem a megszokott öt-, csak másfél éves időtartamra, Balázs ezen a pályázaton már nem indult el.
A másfél év letelte után 2015. július 1-jével kezdődött Eszenyi újra elnyert igazgatói megbízatása, ami hivatalosan 2020. június 30-ig szól. Ám ettől függetlenül bármikor leváltható. Egyrészt bármikor felmondhat, másrészt munkáltatója is visszaveheti megbízatását, amennyiben azt meg tudja indokolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.