Halott prímása mellett koncertezett a Rajkó zenekar

Mindenki vidám estére készült a világhírű Rajkó zenekar lengyelországi turnéjának csütörtöki állomásán Chelmno városában. A koncert helyszínén a csilláron is lógtak a nézők. A táncosok az öltözőikben készültek, zenészek hangoltak, ahogy mindig, amikor néhány másodperc alatt olyan tragédia játszódott le, amit soha nem felejtenek el a művészek. Vidák Zsigmond vezető prímás minden előzmény nélkül holtan esett össze. 

– December 10-én volt a születésnapja, tízéves kora óta a Rajkó zenekar tagja. Gondoljon bele, 38 éve zenél velünk! – mondja a telefonba a zokogástól alig érthetően Gerendási István, a Rajkó zenekar igazgatója. – Zsiga nem volt beteg, nagyon vidám, életerős, a családjáért és a zenéért élő kiváló művészember volt, és egyszer csak meghalt. Felfoghatatlan! – teszi hozzá összetörten a zenekarvezető. – Váratlanul összeesett, és nem adott életjelet. Azonnal hívták a mentőket, akik mindent megtettek, de sajnos nem tudtak rajta segíteni…

A zenészélet kegyetlen – tartja a mondás. Hogy mennyire az, azt jól mutatja, ami a tragédia után történt. 

– Mi muzsikusok vagyunk, ha színpadra kell menni, mennünk kell… Ott feküdt a földön a barátunk, mi pedig a színházteremben játszottunk – meséli a történteket hangosan sírva a zenekarvezető, akit még lengyelországban értünk utol. – Nem tudjuk, lesz-e erőnk feldolgozni ezt. A fiúknak azt mondtam, hogy Zsiga is arra kérne minket, hogy menjünk  és játsszunk helyette, érte is.

A Rajkó zenekar Kodály Zoltán-díjas, Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével kitüntetett művésze az első információk szerint infarktusban halhatott meg. Feleségét és húszéves lányát hagyta itt, és persze a Rajkót, amely a második családja volt. Vidák Zsigmondot a zenekar saját halottjának te-kinti, a temetéséről később intézkednek.

A pápa előtt is játszottak

A Rajkó Művészegyüttes a Rajkó Zenekarból és a Rajkó Tánckarból áll. A zenekar, amelynek tagjai roma származásúak, 64 éves története során a világ egyik legkiválóbb nemzetközi együttesévé vált. 1952-ben Szigeti Pál igazgató és Farkas Gyula karmester vezetésével jött létre. Fő céljuk az volt, hogy a magyarországi cigányzene meghódítsa a világ nagy színpadjait, bebizonyítva, hogy a cigányzene sokkal több annál, hogy éttermekben, kocsmákban szórakoztassa az embereket. A zenekar nemrégiben pápai audiencián járt a Vatikánban, ahol 70 ezer ember előtt lépett színpadra. Az UNESCO szakbizottsága pedig szeptemberben nemzeti nyilvántartásba vette a zenekart, mint szellemi kulturális örökséget.